A korábbi évektől eltérően idén előbb kezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlőtermesztők figyelmét, hogy már most el kell kezdeni a védekezést az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen, amelyek a mostani fejlettségi stádiumban könnyen elpusztíthatók, ezáltal pedig megakadályozható a rendkívül veszélyes FD terjedése.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az országban több helyen megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája - írja a Nébih. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.
A nyár egyik legfontosabb és legszínvonalasabb eseménye a Kelet-magyarországi Agrárfórum, amelyet augusztus 9-én rendez meg Hajdúböszörményben a Portfolio gazdasági portál. A konferencia napirendre veszi az agrárium legjelentősebb és legaktuálisabb témáit az ágazat csúcsvezetőinek és döntéshozóinak részvételével. Szó lesz a magyar agrárgazdaság agrárpolitikai célkitűzéseiről, a nagy horderejű földszabályozási változásokról, a nyereséges növénytermelés alapvető feltételeiről és az állattenyésztés előtt álló fejlesztési-piaci lehetőségekről. A konferencia a Hajdúsági Expó programsorozatába illeszkedik, amely a térség legnagyobb agrárkiállításával és gépshow-jával is várja az érdeklődőket. Az augusztus 9-i konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!
A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel. Erre a legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4), ami általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Ebben az időszakban célszerű védekezni a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen is. Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt. A szaporítóanyag-előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.
Ismertető az amerikai szőlőkabócáról
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat. Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől-közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége-augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.
A védekezésre több - a szőlőmolyok ellen is engedélyezett - rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin stb. hatóanyagú permetező szerek). A Nébih felhívja a termesztők figyelmét arra, hogy a tiametoxam hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók.
Címlapkép forrása: MTI Fotó: Varga György
