Van a menekültválságnak egy másik arca is, amiről az MSN nevű hírportál számolt be nemrég. A cikk szerint az Olaszországban gyűrűző társadalmi-gazdasági problémát alaposan kihasználja a politika és az alvilág: az "illegális migránsok" sok szavazatot hoznak az olasz szélsőjobbnak és kvázi ingyen munkaerőt az agromaffiának. Így a menekültkérdés megoldása tulajdonképpen egyszerű:
Korábban a humanitárius menekültstátuszt ugyan sok migráns megkapta, ezzel jogokat kapott és lehetőségeket egy új éltre. Ám ennek a rendszernek vége. Matteo Salvini, szélsőjobbos belügyminiszter ugyanis új tartózkodási engedélyrendszert vezetett be, ami páriává, jogon kívülivé teszi a menekülteket. Gyakorlatilag az olasz mezőgazdaságot markában tartó maffia karmai közé sodorja őket a helyzetük. Zsellérekké válnak gettókba szorulva, amiből nincs kitörési lehetőség.
A menekülteket 6 kategóriába soroló Salvini-féle rendszer gyakorlatilag megszüntette a humanitárius menekültstátuszt, és csak olyanok kapnak menedéket, vagy segítséget, akik bizonyítottan háború, természeti katasztrófa, vagy családon belüli erőszak elől menekülnek. A rendszer visszavágta az integrációs lehetőségeket is, azaz a migránsok munkahelykeresésre, olasz nyelvtanfolyamra, vagy éppen lakhatásra se kapnak támogatást. Néhány menekülttábort Salviniék be is zártak, de a fennmaradókban sem rózsás a helyzet: ezek az emberek középkori viszonyok között élnek, kalyibákban összezsúfolódva, néhol van víz, villany, vagy vécé. A Salvini-féle rendszer miatt az ilyen "illegális migránsok" száma 2020-ra 670 ezerre emelkedhet, az olasz Nemzetközi Tanulmányok Intézete szerint.
A legtöbb ilyen tábor Dél-Olaszországban található, Pugliában, Calabriában és Campaniában, ahol a mezőgazdaság mellett a maffia is erős. A cikkből kiderül: az agromaffia meghatározza Dél-Olaszország mezőgazdaságát. A három nagy család - a calabriai Ndrangheta, a nápolyi Camorra és a pugliai Quarta - már jelen van az élelmiszertermelés minden lépésénél, a vetéstől a termékek eladásáig.
A lap megszólaltatja Marco Omizzolo és Fiammetta Fanizza szociológust, a “Caporalato: An Authentic Agromafia" című könyv szerzőit. Az agromaffiáról írt tanulmány kétes sikert hozott számukra: ugyan sokan hősként tekintenek rájuk, de fegyveres testőröknek kell védeni őket éjjel-nappal. Fanizza úgy látja, hogy a maffia már rég beépült a helyi önkormányzatokba, szakszervezetekbe és olyan állami bizottságokba, hivatalokba, amelyek az EU-s támogatásokról is döntenek. A gazdasági válságot kihasználva az alvilág sok hektár földhöz és mezőgazdasági vállakozásokhoz jutott olcsón, most ezek segítségével mossa a pénzt tisztára.
- mondta Fanizza. A pénzmosás mellett a maffia a helyi gazdálkodókkal szembeni bizalmat is aláássa azzal, hogy hamisított termékeket dob piacra, mint az olivaolaj, vagy a mozarella sajt. Ezek után is felveszik persze a milliárdos úniós támogatást. Ahol pedig a költségeket le tudják faragni, az a munkaerő; így jönnek képbe a migránsok, akikre fejős tehénként tekint az alvilág. Sokan vannak, nem számít az életük, és a csapdahelyzetük miatt bármilyen munkát elvállalnak. A törvény sem védi őket, hiszen amikor kikerülnek az állami rendszerből, egyik napról a másikra illegális migránsokká válnak. Ez azt jelenti, hogy minden állami támogatástól megfosztják őket, ami a társadalom szélére sodorja őket - az alvilág karjaiba.
- foglalta össze Fanizza az MSN-nek. Így talál egymásra a menekültválságban az olasz szélsőjobb és a maffia.