Az idén mintegy 1024 hektáron ültettek burgonyát a gazdák Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a megyei termőterület pedig mostanra 1000-1500 hektár közé csökkent - írja a szon.hu. A termésmennyiséget illetően ugyanakkor kisebb a visszaesés, mivel a hozamok közben nőttek, és az étkezési burgonya is átkerült a termeléshez kötött támogatásra jogosult kultúrák közé. A magyar burgonya azonban évek óta válságban van, a 2010-es évekre ugyanis gyakorlatilag megszűnt, illetve minimális szintre olvadt a hazai feldolgozóipar, holott az egészségbarát termékekre van igény, így erről a mélypontról valószínűleg már csak felfelé vezet az út - mondta Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke a napokban Gyulatanyán megrendezett burgonyabemutatón. Kitért arra is, hogy az elmúlt 25 év hanyatlása ellenére reményre ad okot, hogy a modern táplálkozásban újra kezdik felfedezni a burgonyát, és értékelik sokoldalú feldolgozhatóságát és egyéb kedvező tulajdonságait.
A burgonyatermesztőknek ugyanakkor meg kell küzdeniük mind a klimatikus, mind pedig a közigazgatási nehézségekkel is - hangsúlyozta a megyei elnök. Az időjárás egyre szélsőségesebb, ez növeli az aszály esélyét és a levéltetvek járványszerű elszaporodását, ezzel együtt a jövőbeli eredményesség, így a termelési kedv csökkenése irányába hathat. Rácz Imre szerint a jövő záloga a klímaváltozásnak ellenálló fajták kifejlesztése lehet. Emellett be kell rendezkedni az öntözéses termesztésre, és meg kell találni a kellően hatékony, a környezetet és az embereket mégsem túlzottan terhelő növényvédelmi eszközöket, szereket - tette hozzá.
