A KSH adatai alapján a hazai burgonyafogyasztás 2005-ben még fejenként 66,8 kilogramm volt, ami 2010-re 60,5 kilogrammra csökkent, majd 2017-ben érte el mélypontját 57,1 kilogrammal, azóta pedig 60 kilogramm körüli szinten stabilizálódott. Magyarország fogyasztása továbbra is elmarad az EU27 átlagától, és a legalacsonyabb a V4-országok között. A termelés is jelentős visszaesést mutatott: míg 1960-ban még 3 millió tonna burgonya termett, addig a 2000-es évek elejére ez 700-800 ezer tonnára zsugorodott. Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, a termelés csökkenése összefüggésben van a klímaváltozás tényével, hiszen a burgonya a hűvösebb, csapadékosabb környezetet kedveli. Nehezíti a termelők dolgát az is, hogy az EU hatóanyag-kivonásai miatt a burgonya növényvédelme az utóbbi években nehezebbé vált.
Nincs elég magyar burgonya, ömlik az import az országba: durva, honnan jön
Hol tart most a burgonya termesztése Magyarországon?
Kulich Éva, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense is arról számolt be az Agrárszektornak, hogy a 2024-es év terméshozamok szempontjából szinte mindenkinél jobb volt, mint az azt megelőző évben. A tavaszi ültetések Magyarországon és Európában is időben és megfelelő, jó nedvességtartalmú talajokba történtek, valamint vetőmagok is jó minőségűek voltak. Ami a terméseredményeket illeti, ott már voltak különbségek az ágazat egyes szereplői között. A szakember elmondta, hogy Magyarországon a hozamok jók lettek, a minőség viszont nem. Ennek egyik oka, hogy egyre komolyabban jelentkeznek a több fontos talajfertőtlenítőt és növényvédő szert érintő az uniós hatóanyag-kivonások hatásai. Az is fontos tényező, hogy a klímaváltozás hatására a hazai éghajlat egyre kevésbé alkalmas a burgonya termesztésére: ez a kultúra ugyanis a hűvösebb időjárást és talajokat kedveli, az elmúlt években pedig mind több és több forró, aszályos időszakot tapasztalhattunk. Ebből kifolyólag csak öntözéssel lehet termeszteni a burgonyát, ami jellemzően felülről történik, a talajokat már nem éri el, ám így az egyébként is felmelegedett talajok miatt felerősödik a párolgás, és a növények lombozata alatt egy meleg, párás klíma alakul ki, ami kedvez a gombás betegségek (fitoflóra, rizotónia) kialakulásának. Magyarországon a talajnedvesség pótlása már nem megoldható augusztusban, így fenti okokból kialakult a fitoflóra-szennyeződés bemosódik a talajba, és meg tudja fertőzni a gumókat, különösen, ha azok a betakarítás során megsérülnek. A Burgonya Terméktanács sajtóreferense elmondta, hogy 2024 augusztusában a csapadékos időjárás is komoly problémákat itthon, és erős varasodás is volt.
Ebből kifolyólag hektáronként 35-38 tonnás hozamok voltak, ami még megfelelő lett volna, ám a fenti okok miatt a minőséggel komoly problémák voltak. A termés fele több gazdálkodónál sem volt étkezési burgonyának minősíthető
- ismertette Kulich Éva.
Van-e elegendő burgonya?
A szakember beszélt arról is, hogy a tavalyi év valamennyi nagyobb európai termelő országban hasonlóan alakult. A kezdeti gyöngélkedés ellenére végül mind a franciáknál, mind a hollandoknál meglett a várt hozam. Még úgy is, hogy a németeknél - és a hollandoknál - a betakarítási időszakban nagy esőzések voltak, emiatt maradtak a földben tételek, vagy olyan sárosan érkeztek be, hogy azokat már nem lehetett lemosni. Ennek ellenére a németek és a hollandok is azt a hozamot kapták, amit vártak. Kulich Éva szerint összességében kijelenthető, hogy nincsenek ellátási problémák Nyugat-Európában, a készletek ki fogják bírni a szezon végéig.
Ami minket illet, a hazai készletek február közepéig tartottak ki, vagyis most kezdünk el átállni az importra. Magyarországra főleg francia tételek jönnek be, illetve, kisebb mennyiségben Németországból is importálunk
- tette hozzá Kulich Éva.
Mi várható az idei évben?
A szakember szerint az előző évek negatív tendenciái - a vetésterület csökkenése és a fogyasztás visszaesése után - 2024-ben elkezdődött egyfajta kommunikáció a burgonya önellátását illetően. Nagy István agrárminiszter már 2023-ban is arról beszélt, hogy erősíteni kell az önellátási szintet Magyarországon, és mivel abban az évben jó árbevételt lehetett elérni a burgonyával, ezért tavaly körülbelül 300-400 hektárral nőtt a vetési terület. Ami még fontosabb, hogy ez nemcsak a korai időszakban volt érezhető, hanem a szezon végén is.
Kulich Éva szerint ugyanakkor rövidtávon, 5-10 év alatt nem lehet érdemi javulást elérni az önellátási szintben, erre komolyabb erőfeszítések kellenek. Az utóbbi időszakban érdekes módon épp a koronavírus-járvány volt az, ami „segített” a hazai ágazatnak, ugyanis ekkor egyfajta reflektorfénybe került a burgonya: ha ugyanis olyan a helyzet, hogy valamiből hiány alakulhat ki, akkor arra jobban ráirányul a figyelem. Így került be a köztudatba az, hogy az elmúlt 5-10 évben 15 ezer hektárról 6 ezerre esett vissza a vetésterület. Figyelmet kapott az a tény is, hogy az éghajlati viszonyok változása miatt, és mert nem voltak az öntözést és a tárolást támogató pályázatok, ezért egyre többen hagytak fel a termesztésével. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tárolási kapacitáshiány a kései vetésű, tárolható burgonyát érintette főként, és emiatt nőtt meg az import aránya itthon.
Az új KAP-ciklusban viszont a fókuszba került a burgonya, ugyanis egyértelművé vált az is, hogy Magyarországon nem lehet öntözés nélkül nagyobb mennyiségben burgonyát termeszteni
- mutatott rá Kulich Éva.
További problémát jelentett a kiszámíthatatlan árazás, illetve a burgonyára 2022 novemberétől 2023 augusztusáig kiterjesztett élelmiszerárstop is. Ezek jelentősen visszafogták a termesztési kedvet itthon. Most azonban történtek szervezeti lépések és elindult a kommunikáció a csökkenés megállítást illetően, és a 2024/2025-ös szezonban további lépések várhatóak ezen a téren. Kulich Éva elmondta, hogy az Agrárminisztérium részéről fokozott érdeklődést és támogatást tapasztalnak, tavaly megtartották itthon az első ágazati konferenciát, amit idén májusban meg fognak ismételni. A szakember szerint meg kell értetni a gazdákkal, hogy az ágazatnak széleskörű összefogásra van szüksége, és kommunikálni kell azt is, hogy nem elég elültetni és megtermelni a burgonyát, arra is hangsúlyt kell helyezni, hogy hogyan, milyen módon lesz ez értékesítve a kiskereskedelmi forgalomban.
Kész, vége? Tényleg elfogyhat a magyar krumpli a boltok polcairól?
Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense szerint ugyanis a nagybani értékesítés visszaszorulóban van, viszont a kiskereskedelmi hálózatok szerepe jelentős növekedést mutatott 2024-ben az előző évhez képest. Ezek a hálózatok azonban komoly minőségbiztosítási rendszereket üzemeltetnek, és ezt várják el a termelőktől is, az ültetéstől kezdve a betakarításon és a csomagoláson át, egészen a szállításig. Kulich Éva szerint a termelőknek azt kell belátniuk, hogy csatlakozniuk kell ezekhez a minőségbiztosítási rendszerekhez, mert csak úgy tudnak eredményesen értékesíteni, ha ezeknek a kiskereskedelmi láncoknak a partnerei lesznek. Emellett tudatosítani kell a gazdákban, hogy a kereskedelemnek a kései burgonyára van nagyobb szüksége.
Az ültetési időszak közeledtével komoly érdeklődés mutatkozik itthon a burgonya vetőmag iránt, és összességében megfelelő mennyiségű, jó alapanyaggal rendelkeznek a partnereik. Amiből kicsit kevesebb van, abból is csak azért, mert nagyobb kereslet mutatkozik rá. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az idei évben várhatóan megint növekedni fog a burgonya vetésterülete Magyarországon
- közölte Kulich Éva.
