"Tömegborhoz termelek szőlőket, mint amilyen a Bianka is. Úgy láttam, 57 forintos ár várható érte, de sok borászat még mindig kivár az ajánlattal. El vagyok keseredve" - sorolja egy soltvadkerti termelő. A Kunsági borvidék az ország legnagyobb szőlőtermő területe, a teljes bormennyiség mintegy fele az itteni szüretből forrja ki magát.
Zúgolódás a legnagyobb borvidéken
A tavalyi év termése kiemelkedően jó volt, nemcsak nálunk, hanem egész Európában. Hiába sújtotta Franciaország északibb területeit az aszály, ha a termőhely nagy részét nem érte kár. Az olaszok és a spanyolok elmúlt évi bőséges termése idén májusban is 30 százalékkal alacsonyabb vöröborárakat eredményezett a tavalyinál. Látszik, hogy a készletek máig nyomják az egész uniós piacot, amit az enyhén csökkenő fogyasztás is tetéz.
Ezért ma reggel a gazdák tüntetést rendeztek a Kiskőrös-Soltvadkert-Kecel körforgalomnál. Az agrárminiszternek írt levelükben 12 pontot fogalmaztak meg, ezek között szerepeltek olyanok is, mint az import korlátozása vagy a fodított adózás bevezetése. A szőlőtermelők hiányolták a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) honlapjáról a szokásos árprognózist is. Hogy jutottunk idáig?
"Az alapprobléma, hogy a nagy kínálat mérsékelt kereslettel párosul. Már februárban láttuk a nagyjából egymillió hektoliteres borfelesleg alapján, hogy nehéz szüret elé nézünk. Áprilisban merült fel, hogy zöldszüretet kell kezdeményezni nemzeti hatáskörben, a kapcsolódó jogszabály május végén jelent meg. Ezzel együtt elindult a krízislepárlási intézkedés engedélyeztetése az EU Bizottságnál.
- összegez az agrászektor.hu-nak Hajdu Zoltán, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmaközi részlegvezetője.
Füstbe ment terv: zöldszüret
Eleinte senki nem akarta elfogadni a zöldszüret lehetőségét. Szentségtelen gondolat, azonkívül kevésnek tűnt a szüreti munkák és a terméskiesés kompenzálására felajánlott 50 százalékos támogatás. Aztán ahogy gyűltek az információk a borkészlet nagyságáról, és a borászatok is híresztelni kezdték, hogy sok a bor, végül beadták a derekukat a termelők is. Országosan mintegy 5622 hektárra jelentették be, hogy tervezik elvégezni a zöldszüretet. A kis pénz, ami támogatásként október 15-ig biztosan megérkezik, mégiscsak jobb, mint adott esetben semennyi.
Végül csak a bejelentett terület mindössze bő 60 százalékán végezték el a gazdák a zöldszüretet, de például a Mátrai borvidéken a 36 százalékot sem érte el a megvalósítási arány. Ennek oka részben az, hogy a május végi rendelet-kihirdetés után csak néhány hét maradt a teljes végrehajtási folyamatra: a kérelembenyújtásra, a hegybírói ellenőrzésre, az Államkincstár adminisztratív bírálatára, majd a zöldszüret végrehajtására, és júliusban már szemlézni kellett volna a szőlőket - éppen akkor, amikor az egységes kérelem ellenőrzéseivel volt elfoglalva a Kincstár.
Maguk a gazdák sem tudták, hogy pontosan hogyan kell végrehajtani. A soltvadkerti termelő mindehhez hozzáteszi: "A Kunsági Borvidéken 2900 hektárt akartak zöldszüretelni, de ebből végül 1900 hektár valósult meg. Nemcsak az időhiány miatt, hanem azért is, mert a napszámosok a hirtelen jött igényre 1500 forintos nettó órabér követelésével reagáltak."
Végül mindössze 440 ezer mázsa körüli szőlőmennyiséget sikerült előzetesen kivonni a piacról. A tavalyi rekordtermés 5,2 millió mázsa volt országosan, idén néhány hete még 4,6 millió mázsával kalkuláltak a szakemberek. Azóta sokat rontott az időjárás a kilátásokon, talán 4,4 millió mázsa valósulhat meg. Vagyis a kivont mennyiség a potenciális termés mintegy 10 százalékát teszi ki.
Azóta maguk a termelők is mondogatják már, hogy tisztább helyzetet teremtett volna, ha a bejelentett zöldszüret elvégzését kötelezővé tették volna. Ez is egy tanulság...
Lassan, de jön a krízislepárlás
A másik piacszabályozási eszköz - bár kisebb hatása van a készletekre, mint a zöldszüretnek a kínálati oldalra - a krízislepárlás. Ehhez azonban az unió jóváhagyására volt szükség, ami lassította a jogalkotási folyamatot. A 100 ezer hektoliteres támogatási keret nem tünteti el a teljes borfelesleget, de tudni kell, hogy ez a pénz nem uniós forrásból érkezik, hanem a magyar költségvetésben kellett megtalálni hozzá a fedezetet. A borászatok persze számítottak rá, hogy már a szüret kezdete előtt igénybe vehetik, és ezzel felszabadíthatnak tárolókapacitásokat, a pénzt pedig szőlővásárlásra fordíthatják. A rendelet a kihirdetés előtti állapotban van, ténylegesen csak a szüret közepétől lehet élni majd a lehetőséggel.
Miért nincs meghirdetett ár?
A HNT - ahogy az elmúlt években - az idén is előírta a borászatoknak, hogy a felvásárolni kívánt éves szőlőmennyiség 60 százalékát előre le kell szerződni. Ezen túlmenően felvásárlási vagy eladási ajánlatokat is közzé lehet tenni a HNT internetes oldalán. Korábban a HNT árprognózist is közölt, most azonban július végéig nem lehetett tudni, hogy mi lett a zöldszüret eredménye. A termelők közül idén sokan hiányolták a prognózist, noha az ár nem volt kötelező érvényű a felvásárlók számára. A szüret már elkezdődött, de úgy tűnik, hiába várnak a gazdák egy irányadó előrejelzésre. Maguk a felvásárlók is hallgatnak, vagy ha megszólalnak, akkor az, amit mondanak,a pszichológiai hadviselés kategóriájába tartozik. Az elhangzott árak pillanatnyilag 50 és 70 forint között szórnak.
Zúg az internet
- teszi fel a kérdést a közösségi oldalon az egyik meghatározó véleményformáló. Egy nagy portál fórumozói pedig arról tanácskoznak, hogy a címkézési rendszer túl nagy mozgásteret ad a borkereskedőknek. Amíg nincs feltüntve a származási ország, csak az, hogy EU, a vásárló sem tud felelősséggel dönteni. Ezen a téren csak jövőre jön változás: az Európai Bizottság végrehajtási rendelete szerint az áru csomagolásán 2020 április elsejétől azt is fel kell tüntetni, hogy a fő összetevője melyik országból származik.
A fórumozóknak igazuk van abban, hogy az Opten adatai szerint a borászatok nyereséges vállalkozások. Számukra nem érvényes az a mezőgazdasági termelésre vonatkozó hüvelykujj-szabály, hogy 5 évből egyszer hopp, egyszer kopp, a többi pedig átlagos? Miért nem, hiszen őket is szorítják lefelé az áruházláncok? Ahogy az Optent végigböngésszük,
A borászatok egymással is elégedetlenek
Frittmann János, a térség legnagyobb felvásárlója az agrárszektor.hu-nak elmondta, hogy a magyar bor leginkább azért nem szerepel jól a nemzetközi piacon, mert képtelen egységes brandet építeni és egységesen megjelenni.
- kommentálja a jelenséget. Szerinte a borászatok egy része nem eléggé motivált az együttműködésben, mivel lényegében nem is a borkészítésből élnek, ez nekik csak egy szép hobbi. A belföldi érvényesülést pedig megnehezítette a fogyasztás elmozdulása a cider, a sör, vagy a pálinka felé, utóbbi ráadásul jobbára a feketepiacon mozog. Az idei árakhoz nem kíván hozzászólni, mondván a Frittmann Testvérek évek óta ugyanazokkal a termelőkkel dolgoznak együtt, akik számára egészen más árszint van érvényben. Ez meg is mutatja az egyetlen járható utat a termelők számára.
2. Ne csak a régiós nagy felvásárlók árait nézzük meg, néha érdemes messzebbre is elmenni egy jó ajánlatért.
3. Tartsunk szoros kapcsolatot a felvásárlóval, ismerjük meg az igényeit.
4. Építsünk hosszú távú kapcsolatokat, de többet is!
5. A szőlő fajtaszerkezetét folyamatosan ellenőrizzük, kis hányadát folyamatosan állítsuk át az új trendekre.
6. Legyünk készen rá, hogy a csemegeszőlő arányát növelni kell.
7. A művelésmód, a géppark és a munkaerő szinkronja még sosem volt annyira fontos, mint most.