Az köztudott, hogy a globális felmelegedés kedvez az atkáknak, és dión is mind gyakoribb a szemölcsös, illetve a nemezes gubacsatka kártétele a lombon. Különösen a dió szemölcsös gubacsatka szaporodik nagy számban a meleg nyarakon, olykor gazdasági kárt is okoz.
Egyre aktívabbak a molyok és a dióburok-fúrólégy
Szabó Árpád, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar rovartani tanszékén vizsgálta a kártevő életmódját és a védekezési lehetőségeket. Az atka kifejlett alakban telel a rügyekben vagy a kéregrepedésekben. Élete legnagyobb részét a levélen kialakuló apró gubacsokban tölti, akkor érdemes védekezni ellene, amikor előjön a telelőhelyéről, vagy amikor oda tart. Vagyis az ellene való védekezésre a tavaszi, rügyfakadás utáni időpont a legkedvezőbb. Amikor az első levelek kiterülnek, és van némi lombfelület, akkor kell speciális atkaölő szerrel permetezni, mondta Szabó Árpád. A módszerrel az egyetlen probléma az, hogy egyetlen atkaölő szert lehet használni a dióban szükséghelyzeti engedéllyel, ez pedig a Flumite.
Szabó Árpád elmondta, hogy sokkal jobb eredményt értek el a fák beinjektálásának kísérletével, ami a vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen bevált technológia. Az abamectin hatóanyagot juttatták a fatörzsbe három dózisban, és kiváló eredményt értek el. Két héttel az injektálás után elpusztultak a szemölcsös gubacsatkák, és a hatás több évig tartott. Sajnos a módszer egyelőre nem engedélyezett, és néhány gyakorlati kérdést is tisztázni kell még.
Főként az északkeleti országrészben okoz nagy gondot a dióbél elszíneződése, rothadása, ennek okait próbálja feltárni a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetében Karaffa Erzsébet és Zabiák Andrea, illetve a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet újfehértói állomásán Takács Ferenc. Rothadt és egészséges dióból tenyésztették ki és azonosították a kórokozókat, és öt elég gyakori gombafajt találtak. Közülük a Botryosphaeria sp. és a Diaporte sp. okozza a bél elszíneződését, rothadását. Képesek a zöld burkon keresztül fertőzni a magbelet, illetve pollennel is átvihető a Diaporte.
A Botryosphaeria pedig nagyon sok gazdanövényben ismert, fás betegségeket okozó gomba, többek közt a szőlő esca betegségének egyik okozója. Ott van tehát a növényben és a szállítószöveteken keresztül behatol a magba is. Mivel komplex fertőzés okozza a tüneteket, fontos a megelőző védekezés, a beteg növényi részek eltávolítása az ültetvényből, emelte ki Karaffa Erzsébet. Csak száraz időben metsszük a diót, javasolta, mert akkor kevés gombaspóra kerül a levegőbe, kisebb a fertőzési kockázat. Virágzáskor pedig gombaölő szeres kezeléssel lehet visszafogni a betegség terjedését, erre a laboratóriumi vizsgálatok, és az első szabadföldi próba szerint alkalmas a Folicur Solo, a Luna Experience és a Switch.
Magyarországon 2011 óta terjed az Észak-Amerikából származó nyugati dióburok-fúrólégy. A dió zöld burkában fejlődnek ki a lárvái és az összerágott, nedvesen rothadó burok alatt ronda fekete lesz a dió héja, így eladhatatlanná válik a termés. Oláh Richárd, a Szent István Egyetem rovartanosa vizsgálta a kártevőt és védekezési kísérletet állított be. Drónnal juttattak ki a fák fölső részére csalogatóanyaggal kevert rovarölő szert (Cera Top és Mospilan vagy Sivanto Prime), amit az érési táplálkozást folytató legyek megesznek, így a növényvédő szer közvetlenül fejti ki a hatását. Az idén július második felében jelentek meg az első legyek mindkét kísérleti ültetvényben, a rajzáscsúcs pedig augusztus közepén-végén következett be. Ennél a kártevőnél ismételt permetezésekre van szükség, mert július második felétől október elejéig repül. A csalogatóanyagos kezelés előnye, hogy nem fontos jó permetléborítást elérni, elég nagy csöppekkel befröcskölni a lombot. Sok víz sem kell hozzá, a hatóanyagot pedig kis mennyiségben is elég használni, mégis nagyon hatékony, mert a kártevők megkeresik és megeszik.
A HelloVidék is összegyűjtött néhány most is alkalmazható védekezési módszert a dió károsítói ellen.
