A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területéről származik, és az 1980-as évek elején jelent meg először Európában, Svájcban. Tápnövénye a dió (Juglans spp), melynek termésburkában károsít, és erős fertőzésnél akár 50%-os kártételt okozhat a dióültetvényekben. Előfordulása Szlovénia (1997), Észak-Olaszország (1998), Németország (1993), Horvátország (2003), Franciaország (2007) és Ausztria (2009) területéről igazolt. Európa éghajlati adottságai és tápnövényének széleskörű előfordulása elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását - olvasható a HelloVidék oldalán. Magyarországi megjelenésének gyanújáról 2011-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet munkatársai számoltak be Kőszeg körzetében. A térségben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (Nébih NTAI) fokozott növény egészségügyi felderítést rendelt el, melynek eredményeként 2012 nyarán hatóságilag igazolta a károsító jelenlétét.
A nyugati dióburok-fúrólégy tehát Európában nem honos, karantén károsító, egy nemzedékes faj. A kifejlett egyedek szárny fesztávolsága 8-10 mm, barna alapszínű, feje sárga, tora sötét, egy sárga félkör alakú folttal a pajzsocskán. A légy lárvái piszkosfehérek, kifejletten 6 mm hosszúságúak. A talajban báb alakban telel át. Az imágó július elejétől szeptember közepéig rajzik, amely időszak alatt folyamatos a tojásrakás. Az első stádiumú lárvák augusztus elején jelennek meg. Az előrejelzésükhöz használható sárga ragacsos illatcsalétekkel kiegészített csapdákat a rajzás kezdetét megelőzően, június második felében, a fán elszórtan, de főleg a korona felső harmadában kell elhelyezni.
A Rhagoletis fajok megkülönböztetése fontos tényező, mivel az előrejelzésükre használt ragacsos csapda nem szelektív. Ez elsősorban a szárnymintázat alapján lehetséges. A diót károsító R. completa imágó szárnyvégén lévő 3. elágazó pigmentált folt külső ága a szegélyeret követi és túlhalad a középéren. R. cingulata imágó esetében a szárnycsúcsi sötét folt csak a szárny végén ágazik el. Az európai cseresznyelégy R. cerasi imágó szárnyvégén lévő fordított V alakú sávpár külső ága a szegélyeret követi és túlhalad a középéren (hasonlóan a R. completa szárnycsúcsi részéhez), viszont előtte egy vessző alakú rövid folt helyezkedik el.
A nyugati dióburok-fúrólégy kártétele a még zöld színű termésburkon jól látható. A termés felületén kezdetben apró, tojásrakáshoz készített szúrásnyomok figyelhetők meg. A termésburok a benne fejlődő lárvák táplálkozása nyomán megbarnul, megfeketedik. A fertőzött termés általában idő előtt lehull a fáról, valamint a termésburok rátapad a dió kemény héjára, majd elszíneződik, megpenészedik, így a termés fogyasztásra alkalmatlanná válik. A kártétel könnyen összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésének (Xanthomonas campestris cv. juglandis) tüneteivel, amelyek csak meleg, párás időben jelentkeznek. A baktérium levélen, hajtáson, vesszőn, virágbarkán valamint a gyümölcs héjrészén egyaránt megtalálható, szabálytalan, vizenyős elfeketedő foltokat okoz.
A kártevő terjedése leginkább természetes úton történik. Tápnövényének széleskörű előfordulása (házi kertekben, ültetvényekben, közterületeken, parkokban, erdős területeken) elősegíti a gyors terjedését és felszaporodását. Terjedésének megakadályozásában fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba. Ez megakadályozható a talaj fóliatakarásával, továbbá a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok égetéssel történő megsemmisítésével.
A károsító természetes ellenségei egyelőre nem ismertek. A nyugati dióburok-fúrólégy felszámolására nincs lehetőség, a hatóság feladata ezért a terjedésének visszaszorítása, ehhez azonban a termelők és a lakosság aktív közreműködése is szükséges!
Mire számíthatnak a termelők?
Arról, hogy milyen volt a tavalyi év, és mekkora pusztítást végzett a dióburok-fúrólény az ültetvényekben és a termésben, a HelloVidék megkérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kockázatkommunikációs Igazgatóságának szakembereit. Válaszukban a szakértők kifejtették, hogy erre vonatkozóan nem történt felmérés a diótermesztéssel foglalkozó vármegyékben. A Nébih szakembereinek saját tapasztalata a témában az volt, hogy 2022-ben a diótermés egészségesebb volt, mint az azt megelőző két évben. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem volt károsított termés!
Másik fontos kérdés, hogy hogyan tudtak védekezni ellenük a gazdák, milyen megoldások létezneknek egyáltalán? Erre a Nébih munkatársai elmondták, hogy a termelők számos módon tudnak a kártevő ellen védekezni. Mind csalogatóanyagos technológiával (Combi-protec + rovarölő szer), mind önmagában rovarölő szerrel (Mospilan 20 SG, Karate Zeon 5 CS, Laser Duplo), illetve rovarriasztó szerrel (Surround WP) is. Azonban a házi kertben álló idős, nagyméretű fák esetében nehézkesebb a védekezés. A kártevő rajzáskövetésére rendelkezésre áll a megfelelő hatékonyságú csapda.
A szakértők rámutattak, hogy fent említett készítmények alkalmazása jelentősen gyérítheti a kártevők egyedszámát, még ha nem is biztosít teljes védelmet a rajzás egyenetlensége miatt. Problémát jelent, hogy a diófák méretéhez igazodva speciális permetezőgép szükséges a kezelések elvégzéséhez. A HelloVidék végezetül arra is rákérdezett, hogy idén mire lehet számítani, lehet már valamit tudni, mennyire jelent veszélyt a termelők számára a légy felbukkanása. Erre a Nébih szakértői azt mondták, jelenleg nincs megfelelő mennyiségű információ arra vonatkozóan, hogy a telelő népesség rajzása milyen erősségű lehet.
Annyit elmondhatunk, hogy azokban az ültetvényekben, ahol tavaly védekeztek a kártevő ellen, ott idén az imágó népessége kisebb lehet
- hangsúlyozták válaszukban.
