A barzil kormány kedvezményes beruházási hitelekkel és tenyészanyag-vásárlási támogatásokkal segíti a szarvasmarha szektort - összesen 1,2 milliárd dolláros, azaz 360 milliárd forintos keretösszeggel -, de enélkül is remek kilátásoknak örvendenek az ottani állattartók:

• Kína fehérjeéhségének köszönhetően jó áron adható el a marha- és sertéshús,
  
• az idei szója- és kukoricatermés rekord nagyságú lett, így megvannak az alapok az állomány növeléséhez,
  
• és úgy tűnik, a jövő évi időjárás is ideális lesz a takarmánybázis megteremtéséhez.
  

Egyszóval minden adott ahhoz, hogy a növékvő felvásárlási árak alacsony termelési költségekkel párosuljanak, így az állattartás igazán nyereségessé váljon. Ez persze növeli a termelési kedvet, így az USDA előrejelzése szerint Brazília marhahús-termelése 2020-ban 3 százalékos emelkedéssel új csúcsot állíthat be 10,5 millió tonnával. A hazai fogyasztás szűk 8,2 millió tonna, így egy bő 2,3 milliós tonnás exportárualap keletkezik. A marhahús kivitele 2020-ban csaknem 7 százalékkal nőhet az USDA számításai szerint. Ebből a húsféleségből nemcsak Kína vásárol sokat (a teljes mennyiség 35 százalékát), hanem Egyiptom, Oroszország, Chile és a Közel-Kelet is. Az amerikai elemzők egyelőre nem számolnak az Európával kötendő Mercosur-megállapodással, mivel ennek ratifikálása még legalább egy évet igénybe vesz az uniós tagállamok részéről. Sőt, az is megeshet, hogy néhány ország megtorpedózza a megállapodást.

Félelmetes: Brazília 10 éven belül 60 százalékkal növeli marhahús-exportját

A magyar marhának új utakat kell keresnie

A sertésállomány növékedését 3,5 százalékosra becsülik az USDA elemzői, amit szintén a takarmányköltségek csökkenése és a növekvő átvételi árak hajtanak. A sertéshústermelés 4,5 százalékos emelkedéssel 4,1 millió tonnára nőhet 2020-ban, és ezzel egymillió tonnás exportbázist hozna létre. A sertéshús exportja az USDA számításai szerint jövőre 15 százalékkal bővül. 2019-ban Kína vásárolta meg a külpiacokra vitt barzil sertéshúsmennyiség felét.

Csupán két dolog aggasztja a brazilokat: saját fizetőeszközük árfolyamhullámzása és a vámháború potenciális lezárulása az USA és Kína között. Az Európával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak is lényeges hatása lesz a marhaszektorra, ám ez 2020-ra biztosan nem lép életbe.