Egy törpülésért felelős gén (Ddw1) jóvoltából sikerült a rozs szárát rövidebbre nemesíteni, ami a klímaváltozás fényében előnyös módosulás. 2019-ben lép először a piacra egy olyan extra rövidszárú rozshibrid, amelyik a felmenőitől csak ilyen géneket örökölt. A nemesítés és hibridizáció középpontjában eddig a hozamnövelés, a barnarozsdával és az anyarozzsal szembeni rezisztencia álltak. A rövid szár azonban előnyös lehet az aszályos és heves zivatarokkal tarkított éghajlaton. Kevesebb energiával is erősebb, megdőlésre és törésre kevésbé hajlamos szalmát tud építeni a növény.

A kutatók génszekvenálással különítették el egymástól a rövid- és hosszúszárú vonalakat. Így fény derült ara, hogy a növekedés-szabolyozó gibberellin hormon hogyan befolyásolja a szárhosszt. A törpeségért felelős Ddw1gén fokozza a gibberellin bioszintézését. Innentől kezdve a kutatók már csak arra ügyeltek, hogy az Elit szoporítási fok bekeresztezése olyan egyedekkel történjen, amelyekben jelen van ez a  gén - magyaráz az agraheute.com oldalán dr. Bernd Hackauf, a Julius Kühn-Institut kutatója, hozzátéve: korábban lehetetlen lett volna ennyire precízen egyetlen génre szelektálni. A nemzetközi projektben egyébként 11 kutatócsoport vett részt.

Németországban évről évre mintegy 600 ezer hektáron tenyészik a rozs, ami az ottani gabonatermő terület egy tizedének felel meg. A fogyasztók nagyon kedvelik a rozsos péksüteményeket és kenyereket, de klimatikus okokból is indokolt hangsúlyosan kezelni ezt a növényt. Erős gyökérzetének köszönhetően a laza, vízszegény talajokon is jól boldogul. Az utóbbi években azonban az is kiderült, hogy hosszú szára nagyon esendő az egyre viharosabban érkező szelekel és zivatarokkal szemben. A törpeség nemcsak a vihart, az aszályt is könnyebben elviselhetővé teszi a növény számára, mivel kevesebb energiát kell a vegetatív részek építésébe fektetnie, miközben a rövidebb szalma a korábbinál súlyosabb kalászokat is magabiztosan hordoz.

Az, hogy mindkét szülő garantáltan hordozza a törpeség génjét, garancia arra, hogy a további szaporítási fokokban is jelen legyen ez a képesség. A kutatók arra is figyelnek, hogy különböző homozigóta vonalak keresztbeporozásával kiváltsák a heterózishatást, ami az első nemzedékben mindkét szülői vonalat meghaladó teljesítményugrással jár. Az új rozshibridek nemcsak rövidebb szárral rendelkeznek, de ellenállóbbak az anyarozzsal szemben is. Mivel a termelése során nincs szükség kémiai szárszilárdításra, így a technológiája is környezet- és pénztárcabarát.

Az uniós "Horizont 2020" program keretében futó vizsgálatok most arra irányulnak, hogy a rozs gyökérzetét tovább erősítsék és télállóságát is fokozzák. Közben elkezdődtek a kutatások a féltörpe búza megalkotására is.