A cirokot jellemzően gyenge talajtípusokra szokták ajánlani, persze azért a jobbakat is szereti, és a leggyakrabban öntözetlen és homokos területekre kerül - árulta el Palágyi Andrea, hozzátéve, hogy a növény inkább a lazább talajokat kedveli, és más kultúrákhoz képest magasnak mondható a hőmérsékletigénye is. A mostani hősokkot remélhetőleg még átvészeli, de azért már a cirokot is megviselik a rendkívüli hőhullámok. A Gabonakutató Cirok Nemesítési csoportvezetője ugyanakkor rámutatott, hogy a ciroknak a kukoricánál jóval kisebb a vízigénye, sőt az afrikai származásának köszönhetően nagyon jó a szárazságtűrése, és még olyankor is jól érzi magát, amikor a többi növénykultúrában már problémák jelentkeznek a szárazság miatt.

Hazánkban az idei évben a cirok termése is feltehetően kevesebb lesz, ám ahogy Palágyi Andrea sietett leszögezni, a termésbiztonságra most is számíthatunk. A szakember elmondta, hogy a cirok előnye az is, hogy a kukoricához képest jóval kevesebb növényvédő szerre van szükség a termesztése során, a vetés utáni gyomirtózás az, ami fontos. Ha nincs tetűfertőzés, amire bizonyos időszakokban - például szárazság idején - érzékeny a növény, akkor nem kell növényvédelemre költeni, és ezen az éghajlaton egyelőre nincs olyan gombás vagy baktériumos betegség, ami komoly kockázatot jelenthet. A klímaváltozás azonban változtathat ezen - mutatott rá a ciroknemesítő. Ugyanis ha folytatódik az a tendencia, hogy egyre északabbra tolódik a melegebb éghajlat, és egyre inkább elsivatagosodik az alföldi régió, akkor számítani lehet arra, hogy megjelennek olyan betegségek, amelyek eddig a trópusi égövben fordultak elő. Éppen ezért a Gabonakutató szakemberei folyamatosan nemesítenek, és remélik, hogy az új fajták megfelelnek majd a változó körülményeknek.

A cirok nagy előnye, ahogy azt korábban is említettük, hogy nincs komoly szántóföldi betegsége, és ha az alsó leveleken foltok jelennének meg - rovarkártétel vagy baktériumos fertőzés miatt -, azt a növény még el tudja viselni termésveszteség nélkül. A cirok emellett ügyesen tárolja a vizet és a harmatot is jól tudja hasznosítani, így például a dél-alföldi régióban, ahol az év során alig esett csapadék, még mindig zöldek a növények és a levélvégek sem száradtak el - emelte ki Palágyi Andrea. Összességében elmondható tehát, hogy a cirok a kukoricánál látványosan jobban viseli a kedvezőtlen aszályos körülményeket, és növényvédelmi szempontból is kevesebbet kell foglalkozni vele. Az egyik cirokféléből, a zöldtakarmányként használt szudánifűből még öntözés nélküli területen is 30-40 tonnát kaszáltak hektáronként a Gabonakutató kiszombori telephelyén. Amit pedig nem szabad elfelejteni, hogy a szudánifű a jelenlegi körülmények között is kétszer kaszálható a tenyészidő alatt, így végül az említett zöldtermés duplája várható. Optimális időjárási körülményeknél pedig ennek a kétszeresét is tudja adni egy szudánifű hibrid, ha öntözött, jó minőségű talajba vetik - húzta alá Palágyi Andrea.

Az idei évvel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a zöldtermés-eredmény ugyan elmarad egy esős évjáratban megszokottól, de még mindig sokkal jobb, mint ami más gabonafélékből előállított szilázs esetén elérhető. Így a jövőben a cirok valóban a kukorica alternatívája lehet. A nemesítők éppen ezért bizakodóak, hogy a következő időszakban tovább fog nőni az érdeklődés, különösen az alkalmazkodóbb cirok hibridek iránt, amelyek jobban viselik a hosszan tartó hőséget.

A cirokfélék hazai termesztését illetően Palágyi Andrea elmondta, hogy az elmúlt 5-6 év során szinte megkétszereződött a vetésterület, ami évente 5-10 ezer hektárral növekedett. 2021-ben már 50 ezer hektár körüli területen vetettek cirokot Magyarországon, idén ez még több lehet. A szakember szerint a vetőmag-igényből érezhető, hogy van rá kereslet, hiszen a Gabonakutató vetőmag eladása is megkétszereződött az elmúlt 6 év során. Évi 6-8 ezer zsákot adnak el cirok vetőmagból, de akár 10 ezer hektárra valót is szívesen forgalmaznának. Ezt a növényt egyre több gazda választja, mivel a kukorica/napraforgó termesztésével a szélsőséges időjárás miatt folyamatosan gondok vannak. A cirok viszont jó alternatívája lehet ezeknek, beilleszthető a vetésforgóba, és jól művelhető a kukorica termesztésére használatos gépekkel is. A cirok azonban nem csodanövény, ha valaki öntözőrendszerrel rendelkezik, vagy az észak-nyugati régióban szeretné termeszteni, természetesen jobb terméseredményeket érhet el. Ám Magyarországon hagyományosan azokra a régiókra koncentrálódik a cirok termesztése, ahol aszálysújtotta területek vannak - jelezte Palágyi Andrea, hozzátéve, hogy a növény a Dunántúlon hozza a tőle elvárható termést, ott 2-3-szor olyan magasra megnőnek a növények, mint az Alföldön. A cirokkal kapcsolatban a szakember kiemelte, hogy míg kukoricából öntözés nélkül szinte semmit nem lehet már betakarítani, a cirok még ilyen helyeken és körülmények között is képes néhány tonnás termést hozni.

- hívta fel rá a figyelmet Palágyi Andrea.

A szakember szerint, ha a piac kiépülne, akkor akár a teljes hazai igényt ki lehetne elégíteni saját termesztésű vetőmagokból. Arra a kérdésre, hogyan hasznosítják hazánkban a cirokot, a nemesítő elmondta, hogy a termés 90%-ban állati takarmányként kerül felhasználásra, bár minden évben vannak új érdeklődők, akik kimondottan élelmezési céllal termesztenék a növényt. A szemes cirok ugyanis alkalmas lehet sör- és pálinka gyártására is, míg a silócirok szára - annak magas cukortartalma miatt - az édesipar számára lehetne alapanyag. Ez utóbbival kapcsolatban viszont problémát jelent, hogy nincs olyan üzem Magyarországon, amely ezzel foglalkozna, mivel a régi cukorgyárak felújítása és hasznosítása elmaradt. A cirok nem mellesleg élelmiszeripari alapanyagként is hasznosítható, gluténmentes szemtermése a kukoricáénál magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, és mivel nem kell bajlódni a hántolással, teljes kiőrlésű lisztben is lehet gondolkodni.

- állította dr. Palágyi Andrea.

Hasonlóan látják a helyzetet a ciroktermesztéssel és termeltetéssel foglalkozó szakemberek, akik szerint a növény, annak jó szárazságtűrő képessége és beltartalmi értékei miatt a kukorica reális alternatívája lehet, különösen a jelen év fényében. Amint azt már dr. Palágyi Andrea is említette, a cirok esetében is vannak termelési költségek, amelyek alacsonyabbak, mint a kukoricánál, és bár a növény tényleg jól tűri a szárazságot, azért ha lehet, érdemes öntözni. Ha a piaci folyamatok nem játszanának közre, és csak a csapadékhiányos állapotot és a klímaváltozást kellene figyelembe vennie a termelőknek, akkor valószínűleg gyorsabban nőne a cirok vetésterülete.