Agrarszektor.hu: A Nufarm Hungária Kft. június 30-i mérlegfordulóval zárta az előző üzleti évet. Milyen eredményt ért el a vállalat, és mely tényezők befolyásolták leginkább a gazdálkodást?
Salamon György: Az egyik alapvető befolyásoló tényező az időjárás volt. Speciális évről beszélhetünk, mivel komoly szárazsággal indult, aztán az aszály következményeit a későbbi esőzések valamelyest kompenzálták. A másik jelentős hatást pedig a vállalat életére az gyakorolta, hogy a Nufarm tavalyelőtt és tavaly a növényvédőszer-piacon portfólióvásárlást hajtott végre Európában, így sok új termék került hozzánk. Ez a Nufarm Hungáriánál 35-40 százalékos növekedést eredményezett, így a nyáron zárult üzleti évben megközelítettük a hétmilliárd forintos számlázott forgalmat.
A.: A Nufarm a portfólióbővítés érdekében az amerikai FMC Corporation-től, illetve a kínai tulajdonú Adamától és Syngentától vásárolt termékeket. Várhatók-e további hasonló lépések?
S.: Gy.: Az biztos, hogy a Nufarmnak is előre kell tekintenie, hiszen az utóbbi időszakban sok olyan cégfúzió történt, amely a növényvédőszer-piacot is érintette. Ma már kevés Nufarmhoz hasonló vállalat akad, amelyik nem olvadt össze egy másikkal. Remélem, hogy a jövőben is lesznek portfólió-bővítési lépések, de most az a legfontosabb, hogy a jelenlegi helyzetet stabilizáljuk, mert egy ekkora portfóliót átvenni gyártási és engedélyeztetési szempontból is összetett feladat. Kalkuláltunk például azzal, hogy egyes hatóanyagokat az uniós szerkivonások miatt nem forgalmazhatunk majd, de a változások lemenedzselése így sem könnyű. Azt mondhatom, hogy most egy másik ligában játszunk, mint öt évvel ezelőtt. Olyan, mintha a megye II-es labdarúgó-bajnokságból a professzionális spanyol első osztályba kerültünk volna. Mindkettő szép kihívás, de a játékot más stílusban játsszák.
A.: Saját termékfejlesztéseknél melyek a stratégiai szempontok?
S. Gy.: Meghatároztunk több stratégiai kultúrát, mint amilyen például a kalászos- és a kukoricatermelés is. A Nufarm Európában erős a szőlő, a zöldség- és a gyümölcsszektorban, illetve a legelőápolásban is, amely Magyarországon nem annyira frekventált terület, de például Írországban és Hollandiában igen. A növénykultúrák mellett az is lényeges szempont, hogy a szabályozásban mire lehet számítani három-öt év múlva. Ha az ember felsorolná azokat a hatóanyagokat, amelyek jelen pillanatban engedélyezettek Magyarországon, és megvizsgálná, hogy ezekből mennyi maradhat meg öt-tíz év múlva, biztosan érdekes képet kaphatna. Európában a növényvédő szerekkel kapcsolatban is egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi követelmények, és ezeket a termékfejlesztésnél- és gyártásnál mi is szem előtt tartjuk. Tehát nem a világ elpusztítására és az emberek megmérgezésére törekszünk, mint ahogy a növényvédő szerekről ezt egyes médiahírek igyekeznek beállítani. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a növényvédelem kapcsán milyen nagy felelőssége van a média korrekt tájékoztatásának. Fontos például tudni, hogy a növényvédő szerek engedélyeztetése teljesen hasonló, mint a gyógyszereké, és a folyamatba tízszeres-százszoros biztonsági faktorokat építenek be. A mai lájkvadász időkben könnyű egy blikkfangos hírrel vagy címmel olvasottságot szerezni, de ez nagyon félreviheti a laikus olvasókat és élelmiszerfogyasztókat.
A.:Az utóbbi időszakban átalakult a magyar leányvállalat szervezeti struktúrája is. Melyek voltak a legnagyobb változások?
S. Gy.: Az összetettebb működés miatt új munkaterületeket alakítottunk ki és létszámbővítést hajtottunk végre, így most a Nufarm Hungáriánál csaknem húszan dolgozunk. Másrészt az elmúlt másfél évben az SAP-ról teljesen új vállalatirányítási rendszerre, az Oracle-re álltunk át. Az átalakulás zöme mára befejeződött, és most arra koncentrálnunk, hogy a változásokat minél hatékonyabban kamatoztassuk a vállalat gyakorlati működésében. A Nufarm Európában mátrixszerűen működik, és a Nufarm Hungária a cég keleti divíziójában foglal helyet Lengyelország, Ukrajna, Románia, Csehország, Szlovákia és a balti államok mellett. A közelmúltban olyan döntés született, hogy a Nufarm csehországi és szlovákiai tevékenységét is Magyarországról kell irányítani.
A.: Ma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos egyik legnagyobb kihívást a klímaváltozás jelenti. A módosuló éghajlat mennyire befolyásolja a növényvédő szerek felhasználási feltételeit?
S. Gy.: A klímaváltozás a növényvédő szerek minőségi követelményeire nincs hatással, de a felhasználást, illetve a kijuttatás tervezhetőségét jelentősen befolyásolja. Egyes termékek például hidegben nem hatnak, nagy melegben pedig túlságosan gyorsan lebomlanak. Emellett a módosuló éghajlat miatt növényvédelmi szempontból is számolni kell új kórokozók és károsítók megjelenésével. Nem emlékszem például arra, hogy tizenöt évvel ezelőtt a mostanihoz hasonló poloskajárványok lettek volna, de szintén a változásokra utal, hogy a 2000-es évek elején Magyarországon is megjelent a kukoricabogár, és azóta egyre nagyobb területeken bukkan fel. Nem tehetünk mást, meg kell tanulnunk együtt élni az új helyzettel, a növényvédelemben pedig ki kell dolgozni a védekezésre alkalmas új módszereket és termékeket. A változásokra meg lehet tehát találni a megfelelő válaszokat, de ettől még igaz, hogy az extremitások további növekedésére kell felkészülni a mezőgazdasági termelésben is.
A.: Az agrártermelésben sokan egyre nagyobb kockázatként említik azt is, hogy jelentősen romlik a termőtalajok minősége. Növényvédelmi szempontból mit lehet tenni a folyamat megállításért?
S. Gy.: Ez alapvetően termesztéstechnológiai kérdés, de lényeges szempont az is, hogy az egyes növényvédő szerek miként hatnak a talajokban élő szervezetekre. Ez olyan követelmény, amelyet a termékek vizsgálatánál és engedélyeztetésénél figyelembe vesznek. Így olyan szerek nem használhatók fel a mezőgazdasági termelésben, amelyek a talajban lakó szervezetekre káros hatást fejtenek ki. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy a termékeket az előírások szerint kell alkalmazni. A sósav is mérgező vegyület, de ha megfelelően használjuk, nem okozhat károkat. Nagy a különbség tehát a veszély- és a kockázatalapú megközelítés között. Ma a növényvédő szereknél sokan egyoldalúan a veszélyességet hangsúlyozzák ki, vagyis az alkalmazási előnyöket és kockázatokat nem korrekt módon mutatják be.
A.: Növényvédelmi szempontból szintén jelentős probléma, hogy - miként Ön is említette - a piaci szereplőknek folyamatos szerkivonásokkal kell szembesülniük. Várható-e, hogy e tendencia fennmarad, illetve erősödik az Európai Unióban?
S. Gy.: Igen, arra számítunk, hogy a szerkivonások folytatódnak az uniós piacon, gondoljunk csak az EU-ban most induló "The Green Deal" kezdeményezésre. Olyan helyzet áll elő, mint egy afrikai tóban, amelyik elkezd kiszáradni, így egyre kevesebb hal fér el benne. Ugyanígy szűkül a hatóanyag-kínálat is, ezért a gyártók ajánlatai hasonlóbbak lesznek. Persze van lehetőség új molekulák kifejlesztésére is, de egy-egy ilyen költsége 100-150 millió euróba kerül, a fejlesztési és tesztelési folyamat pedig általában tíz-tizenöt évig tart. Ezért egy-egy készítmény kivonásakor azt is mérlegelni kell, milyen módon lehet helyettesíteni az addig használt hatóanyagokat. Fogas kérdés például, hogy a termelők miként oldanák meg a gyomirtást, ha a glifozát eltűnne a szerpalettáról, illetve a helyettesítő termékek mennyire lennének drágábbak. A kormány és az agrárkamara is úgy foglal állást, hogy hosszú távon csökkennek majd az agrártámogatások, ezért 100-150 ezer forinttal növelni kellene a szántóföldi növénytermelés hektáronkénti árbevételét. Hogyan javulhat ugyanakkor az eredményesség, ha a gazdálkodóknak egyes szerkivonások miatt az inputanyagok felhasználásakor jóval többet kell költeniük?
A.: A hatékonyságot a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció is növelheti, amely egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban is. Sokan felvetik például, hogy a növényvédelemben is jó megoldás lehet a drónok használata. Hol lehetnek ennek előnyei?
s. Gy.: A drónhasználat egyelőre még kiforratlan a növényvédelemben. A Magyarországon elfogadott nemzeti növényvédelmi terv számol a drónok alkalmazásával, de egyelőre nem tudni, ebből a közeljövőben mi valósulhat meg. Én úgy látom, a drónoknak az egyes növényállományok állapotfelmérésében és a károsítók detektálásában lehet szerepük, így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy célzottan és okszerűen tudjunk védekezni. Az azonban kétséges, hogy a nagyüzemi növényvédelmet drónhadsereggel meg lehet-e oldani. Bizonyos szituációkban - például nehezen megközelíthető, belvizes vagy víznyomásos területeken - lehet jelentőségük, de nem biztos, hogy például egy 5000 hektáros területet hatékonyan le lehetne permetezni velük. A növényvédőszer-gyártók szempontjából a drónhasználat azért jelenthet előnyt, mert adott esetben meg lehetne menteni a kivonástól egy-egy hatóanyagot. Dróntechnikával ugyanis kisebb szermennyiség kijuttatása is elegendő lehet, így az alapvető követelménynek számító környezeti terhelés is csökkenhet.
A.: Az utóbbi időszakban több olyan jogszabály-módosítás is született, amely a Magyarországon használt permetezőgépek kötelező műszaki vizsgáztatását írja elő. Milyen ma a hazai növényvédelmi géppark állapota?
S. Gy.: A géppark állapota két véglet között mozog. Vannak nagyon jó, precíziós permetezők, de a termelők egy része továbbra is "ezeréves" berendezéseket használ. A permetezőgépek felülvizsgálata szerintem javíthatja a hatékonyságot, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a gazdálkodók az eszközöket mire és hogyan használják. Ha például valaki a kukoricában preemergens gyomirtást végez egy típusú fúvókával, majd a kalászosok gombaöléses védekezését is ugyanazzal hajtja végre, ne számítson arra, hogy az eredményesség mindkét esetben ugyanolyan jó lesz. A permetezők kontrollja és vizsgáztatása azonban nem megy egyik napról a másikra, ezért a jogszabályok gyakorlati végrehajtásához hosszabb időre lesz szükség.
A.: A Nufarm Magyarországon gyomirtó, rovarölő és gombaölő szereket egyaránt forgalmaz. Mekkora ma a cég hazai piaci részesedése, és milyen növekedést terveznek a következő időszakra?
Piaci részesedésünk most 7 százalék körül mozog. Remélem, hogy ezt növelni tudjuk, bár a már említett folyamatos szerkivonások miatt ez nem lesz egyszerű. Általánosságban úgy gondoljuk, részarányunkat nem elsősorban azzal kell bővítenünk, hogy a magyar piacra újabb és újabb termékeket hozunk be, hanem azzal, hogy a meglévőket több végfelhasználóhoz juttatjuk el, és ezt a korábbiaknál hatékonyabban tesszük. Ez az eddigiekhez képest a vállalat szervezeti működésében és egyéni szinten is fejlődést, illetve változást igényel.
(Fotó: Stiller Ákos/Agrárszektor)
