Az Agrárgazdasági Kutatóintézet elemzése szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 17 exportértéke emelkedett, négyé csökkent, háromé stagnált. A legnagyobb értékben a gabona kivitele nőtt (+221,7 millió euró), a legnagyobb csökkenés a húsféléknél volt (-22,8 millió euró), elsősorban a baromfihús kivitelének 8,2 százalékos visszaesése miatt.

Az élő állatok exportja 10,9 százalékkal nőtt, importja 9,8 százalékkal csökkent, az egyenleg az egy évvel korábbinál 30,6 millió euróval többet, 96 millió eurót tett ki. Az élő sertés exportvolumene 41,2 százalékkal nőtt, importja jelentősen, 22,5 százalékkal csökkent az összeállítás szerint. Az élő sertés kivitelének 96,4 százaléka (19,7 ezer tonna) az EU belső piacára, 3,6 százaléka (731 tonna) EU-n kívüli európai országokba került. 

A húsfélék exportja 4,8 százalékkal csökkent, importja 2,1 százalékkal nőtt, az egyenleg 180,6 millió euró volt, 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az árucsoport forgalmának mintegy 90 százalékát a sertés-, a marha-, és a baromfihús kereskedelme adja, az első fél évben az utóbbi két termék exportja csökkent, míg a sertéshúsé némileg nőtt. A baromfihús exportvolumene 106,3 ezer tonna, értéke 239,8 millió euró volt. A baromfihús adja a húsfélék kivitelének 53 százalékát, a teljes agrárexport árbevételének 5,1 százalékát, így a negyedik legfontosabb termék a kukorica, az állati takarmány és a búza után. A baromfihús-külkereskedelem 180,8 millió eurós első félévi aktívuma 10,5 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. 

A tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 3 százalékkal, importértéke 2,7 százalékkal nőtt, aktívuma 20 százalékkal 5,2 millió euróra emelkedett. Az AKi elemzése szerint a tejtermékek közül csak a tejszín, illetve a méz exportárbevétele nem érte el az előző évi értéket. Az árucsoport pozitív egyenlegét főleg a nyerstej-, a méz-, a tejsavó- és a tojáskivitel adta. A tojáskivitel nagyobb volt, mint a behozatal, a friss tojás külkereskedelme 1,8 millió eurós pozitív egyenleget mutatott. A méz külkereskedelmi egyenlege 4,7 százalékkal mérséklődve 27,4 millió eurót tett ki. A tejkivitel 34,5 ezer tonnával csökkent, 169 ezer tonnát tett ki, értéke 66,2 millió euró volt. A legnagyobb vásárló Románia volt, annak ellenére is, hogy az oda irányuló kivitel 19 ezer tonnával 63,1 ezer tonnára mérséklődött.

A zöldségfélék forgalma 4 százalékkal bővült az importérték 15,4 százalékos növekedése nyomán. Így az első fél évben 37 millió eurós passzívum mutatkozott, 31,5 millió euróval több, mint a bázisidőszaki, az első hat hónapban friss zöldségfélékből Magyarország nettó importőr volt. Az AKi megjegyzi, hogy általában az első fél évben csak fagyasztott és szárított zöldségekből van számottevő kivitel. A burgonya külkereskedelmi egyenlege továbbra is negatív: az export mindössze 6,9 ezer tonna, az import 31 ezer tonna volt. Az import közel fele Franciaországból érkezett, de Hollandia és Németország is jelentős mennyiséget szállított Magyarországra. 

A gyümölcsfélék külkereskedelmi forgalma némileg élénkült a tavaly első félévihez képest, egyenlege 6 százalékkal javult, a passzívum 93,4 millió eurót tett ki. Az exportárbevétel 29 százalékát a fagyasztott gyümölcsök adták. Az almatermésűek kivitele értékben 18,7 százalékkal csökkent, így a gyümölcsfélék exporbevételének tizedét adta.

A gabonafélék exportjának értéke 38 százalékkal, volumene 35,4 százalékkal nőtt a tavaly első hathavihoz képest. A gabonaimport volumene 42,1 százalékkal, értéke 40,2 százalékkal nőtt, a gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 692,2 millió euróra (+37 százalék) emelkedett az egy évvel korábbi 503,5 millió euróról. A gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék között 2019 első fél évében is. Az árucsoport exportbevétele a teljes agrárkivitel 17,1 százalékát adta, míg egy évvel korábban 13,8 százalékát. Az idén az első hat hónapban a bázisidőszakinál 35,4 százalékkal több, 3,4 millió tonna gabonát exportált Magyarország, ebből 1,9 millió tonna kukorica és 1,4 millió tonna búza volt. A kukorica exportvolumene 33 százalékkal, a búza kivitt mennyisége 51,5 százalékkal nőtt. A kukorica 98,6 százaléka az EU-tagállamokba került, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló (722,1 ezer tonna), de nagy piac Ausztria (441,3 ezer tonna) és Németország (327,6 ezer tonna) is. A búzakivitel 93 százaléka, azaz 1,3 millió tonna irányult az EU-tagországokba, a legnagyobb vevő itt is Olaszország és Ausztria, 40, illetve 15,2 százalékos részesedéssel. Jelentősen, 78 százalékkal nőtt a Románia felé irányuló búzakivitel, ami így 174,2 ezer tonna (13 százalék) lett.