Itt az igazság a magyar kenyerekről: tényleg rákkeltő összetevő van bennük?

agrarszektor.hu
Valóban okozhatna problémát, ha valaki csakis és kizárólag, rendszeresen és nagy mennyiségben fuzáriumos gabonából készült terméket fogyasztana - amire eleve kicsi az esély -, de a DON-toxin, amely az egyik leggyakoribb, fuzáriumgomba által termelt méreg, nem halmozódik fel a szervezetben - mondta az agrárszektor.hu-nak Bidló Gábor, terménypiaci elemző. Nagy port kavart a napokban Raskó György agrárvállalkozó álláspontja, miszerint az idei gabonatermés ötöde fuzáriummal szennyezett lehet, aminek az lehet a következménye, hogy az üzletekbe is bekerül a gombatoxinos termék. Ennek jártunk most utána.

Sokan felháborodtak Raskó György álláspontján, amely a napokban jelent meg. Az agrárvállalkozó szerint az idei gabonatermés ötöde fuzáriummal fertőzött lehet Magyarországon, köszönhetően a tavaszi esőknek és a melegnek. Hozzátette, hogy habár megfelelő vizsgálatokkal ki lehet szűrni a szennyezést, ezek a mérések nagyon drágák, így sokan inkább ügyeskednek. Ennek az lehet a következménye, hogy az üzletekbe is bekerül a szennyezett alapanyagot tartalmó termék. A lisztben, és így a teljes kiörlésű termékekben előfordulhatnak olyan toxinok, amelyek gyomorpanaszokat okozhatnak, szélsőséges esetben pedig akár daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszhatnak. Mint mondta, ő például az idén 7000 tonna gabonát aratott le a területein, ennek a teljes bevizsgálása azonban másfél millió forintba került.

EZ IS ÉRDEKELHET
Megkérdeztük Bidló Gábort, terménypiaci elemzőt, hogy a másik oldal véleményét is megismerjük az üggyel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlatban a kenyérsütéshez használt liszt toxintartalma nem éri el az engedélyezett szint ötödét sem (100 alatt van ez az érték, a 750-el szemben). Ha valaki kizárólag fuzáriummal fertőzött terményből készült termékeket fogyasztana - aminek elhanyagolható az esélye -, akkor sem lenne probléma, hiszen a DON-toxin nem halmozódik fel a szervezetben, hanem gyorsan kiürül onnan. Ezt az állítást egy Nébih-kutatás is alátámasztja, ami itt olvasható. Bidló kiemelte, hogy a búza őrlésénél a külső néhány miliméteres részt kötelező lekoptatni és a fuzárium gomba túlnyomó része itt található. A szigorú előírások miatt annak is kicsi az esélye, hogy ha valaki teljes kiőrlésű péksüteményen él, egészségügyi problémája legyen - tette hozzá. 

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

Bidló szerint követendő magatartás, hogy Raskó bevizsgáltatta a terményét. Ugyanakkor ennél sokkal fontosabb, hogy a belföldi feldolgozókkal szemben támasztott követelmények nem engedik meg, hogy az előírásoknál magasabb legyen a búza toxintartalma, így amit Raskó mondott, miszerint sokan ügyeskednek, mert túl drága a gabona minőségi vizsgálata, olyan eshetőség, ami a mai magyar felelős malomipari gyakorlatban kizártnak tekinthető.

Érdemes hozzátenni, hogy hiába fertőzött a gabona ötöde, a malmi szükséglet országon belül még így is bőségesen rendelkezésre áll, hiszen a termés 4/5-e - még Raskó szerint is - jó minőségű, tájékoztatott Bidló Gábor. Emellett ezek a búzák takarmányozási célra alkalmasak, így inkább azt kellene javasolni a gazdatársaknak, hogy ebbe az irányba értékesítsék az ilyen búzát. Ugyanakkor a cél a hasonló helyzetek megelőzése kell legyen, ehhez kellene jó példát mutatni egy felelős gazdálkodónak.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?