A rendszer működésének tapasztalatairól tartott tájékoztatón Szólláth Tibor jelezte: Magyarországon 986 darab úgynevezett talajgenerátor működik, ezekből 222 automatikusan lép működésbe jégverés előtt, 764-et pedig a generátorkezelők indítanak. Utóbbi esetben akkor hatékony a megelőzés, ha időben indítja a kezelője a generátort, amely ezüstjodid párologtatásával fellazítja a jégdarabokat, ezáltal a bő csapadékkal érkező apróbb jég jelentősen csökkenti a károkat.
A kamarai tájékoztatón a szakemberek rövid áttekintést adtak az 523 ezer hektárnyi szántójával kiemelt mezőgazdasági térségnek számító Hajdú-Bihar idei gazdálkodásáról. Örvendi László általános alelnök azt mondta, bár kaotikus volt a tavaly őszi és az idei tavaszi-nyári időjárás, kukoricából, napraforgóból, őszi búzából, triticaléból, repcéből, rozsból, cukorrépából és magborsóból az országos átlagot meghaladó eredményeket értek el a hajdú-bihari gazdák. Hozzátette ugyanakkor, hogy komoly problémákat tapasztalnak például a csemegekukorica és a zöldborsó értékesítésében: miközben egyre drágább a termelés - öntözés, műtrágyázás -, a felvásárlók egyre kevesebbet kínálnak a terményért. Ez a hajdú-bihari gazdákat érzékenyen érinti, mert a megyében van a csemege kukorica országos vetésterületének 74 százaléka, a zöldborsóénak pedig a 24 százaléka - nyomatékosította Örvendi László.
Oláh Péter, a NAK hajdú-bihari alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, a jellemzően sok élőmunkát igénylő területekre alig lehet embert találni. Nehezményezte azt is, hogy míg a párizsi tőzsdén a kukorica felvásárlási ára tonnánként 55 ezer forint, addig hazánkban 39-41 ezer forint között mozog. A méhészek sincsenek könnyű helyzetben: a 600 forint termelői árú, kiváló minőségű magyar mézért 400 forintot kínálnak a felvásárlók - jelezte.
