A múlt heti siófoki Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia egyik izgalmas kérdése volt, hogy mennyire képesek a környezeti-társadalmi változásokat lekövetni az inputanyaggyártók, kiemelten az őszi kalászosok és repce nemesítői, illetve a műtrágyagyártók. Mint kiderült, gyorsabban reagálnak, mint maguk a gazdák.
Felvezető előadásában Blum Zoltán, akit a gazdálkodók leginkább a Rapool repcéi vagy a Saaten-Union hibridkalászosai révén ismernek, azt érzékeltette, hogyan képes az időjárás néhány év alatt drasztikusan csökkenteni egy növény vetésterületét és a rendelkezésre álló vetőmagmennyiséget. A magyarországi termelők átmenetileg profitálnak a Nyugat-Európa repcetermő körzeteit érő aszályból, hiszen felment a mag ára, miközben a hozamok nálunk nem csökkentek. Nem így a franciáknál, németeknél, lengyeleknél: a sikertelen termelés és a vetéskor uralkodó aszály egyaránt elvette a gazdák kedvét a növénytől. A repce termőterülete a 2017. évi 6700-ról 5200 hektárra csökkent idén, ami 22 százalékos zsugorodást jelent, de hat év távlatában is 20 százalékos az esés. Ez oda vezetett, hogy idén Kanada vette át az EU-tól a világ legnagyobb repcetermelője címet, és Európa a korábbinál is nagyobb mennyiségű importra szorul a biodízel fontos alapanyagából.
A gyenge termés miatt a vetőmagmennyiség is csökkent, ugyanakkor a nemesítés helyszínének egyre kisebb a jelentősége. A telek általában melegebbek lettek Európában, ami ma már nagyobb veszély a termésre, mint a kifagyás.
Ennek oka, hogy a növény a föld feletti részekre fordítja energiáit és nem a gyökerét erősíti, ami a májusi-júniusi hőhullám idején fog visszütni. A meleg ősz a vírusvektorok felszaporodásával is jár, ami különösen a kalászosok vírusos betegségeinek kockázatát növeli. A repcében fokozza a helyzetet a csávázás hiánya és a zöldítéssel felszaporodó kártevők. Válaszul piacra léptek a vírusrezisztens hibridek. A magok felületét új típusú, akár biostimulátoros csávázóanyagokkal kezelik, és terjed a vetőmagtételek kalibrálása. Ennek a pontos vetés és az egyenletes kelés szempontjából egyre nagyobb a jelentősége.
Mit tehet a gazda a káros környezeti hatások ellen? Érdemes gondosan megválasztani az előveteményt és a zöldítésben használt fajokat. Ügyelni kell a pontos vetésre (tőtáv, mélységegyenletesség). A vetésidő kockázatait a táblák eltérő vetésidőpontjával lehet megosztani (több hét különbség), valamint kipergésellenálló hibrideket kell választani, így a betakarításkor is nagyobb lesz a mozgásterünk. A későbbi aratás a mag oljatartalmát is növeli. A harmonikus tápanyagellátás fokozza a növény stressztűrését.
Erre a zárszóra rímelt Balássyi Ákos előadása, aki az EuroChem Agro Hungary Kft. középkelet-európai vezetőjeként a műtrágyázás környezeti hatásairól és a gyártók válaszlehetőségeiről beszélt. Az üvegázhatású gázok (ÜHG) közül legnagyobb mennyiségben a szén-dioxidot juttatjuk a levegőbe, de a légkör melegedésére jóval nagyobb hatása van egységnyi mennyiségű metánnak (24-szeres) vagy a dinitrogén-oxidnak (298-szoros). Ami az agráriumot illeti, az N2O a műtrágyázás révén, az NH3, azaz az ammónia, az állattartás és karbamidos trágyázás révén kerül a légkörbe, de a talajból kimosódó nitrát egy része is a légkörbe párolog.
Hogyan fékezhetjük ezt? A termelő azzal, ha nem trágyáz túl, a számolt mennyiséget megosztva adagolja, pillangós növényeket iktat a vetésszerkezetbe. A műtrágya lebomlását, azaz a nitrifikáció ütemét a gyártók mesterségesen igyekeznek csökkenteni. Az Eurochem ENTEC nevű készítménye a bakteriális lebontó tevékenységet gátolja a talajban. A zürichi Firstclimate intézet szerint a készítménnyel 73 százalékkal csökkenthető a műtrágya nitrogénvesztése, ezáltal a növény is hatékonyabban táplálható. A karbamidos trágyázáshoz pedig rendelkezésre áll egy ureáz-inhibitoros anyag, az UTEC, amely drasztikusan csökkenti az ammónia elpárolgását. Ennek "mellékhatásaként" csökken a műtrágya környezetében a talaj pH-emelkedése, és nem gátlódik a mag csírázása sem. Egy bajorországi vizsgálat szerint a hagyományos karbamidhoz képest 60-80 százalékkal lehet így mérsékelni a légkörbe távozó ammónia mennyiségét. Éppen ezért Németországban 2020-tól már csak ureáz-inhibitoros karbamidot lehet kivinni a földekre.
Az előadásokat követő panelbeszélgetésben más nemesítők, illetve műtrágyagyártók, illetve a termelői oldal is megszólalt. Suba Péter, a horvát Petrokemija d.d. Kutina kereskedelmi vezérigazgatója igyekezett megértetni a hallgatósággal, hogy magában a műtrágyagyártásban kevés a hatékonyságnövelési potenciál. A szervetlen kémiában a jelek szerint kisebb a mozgástér, mint a biológiai rendszerekben. Hogy mégis elérhető a tisztább gyártási folyamat, azt a következő számokkal érzékeltette:
az oroszok a 2,6-szorosát, de az USA is 2,3-szorosát. Azt is megjegyezte, hogy az ammónium-szulfát karbonlábnyoma ötöde a karbamidnak, vagyis egyes műtrágyaféleségek tudatosabb előtérbe helyezésével is sokat lehet tenni a környezetért. Pásztor Tamás a Vetőmag és Szárító Kft. vezetőjeként pedig azt próbálta megértetni a gyártókkal, hogy a termelők elsősorban ár- és nem klímaérzékenyek.
Ők maguk igyekeznek korszerű vetőgépeket használni, a táblákat eltérő szinten trágyázni és megosztva adagolni a nitrogént. Megjegyezte: ma már nagyobb probléma az, hogy az aszály miatt nem hasznosul a műtrágya, mint az, hogy kimosódik a talajból. Felpanaszolta azt is, hogy a termelési előírások miatt az európai gazdák egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a dél-amerikai termelőkkel szemben, és különösen fájdalmas az, hogy a mezőgazdaság egyre ellenségesebb társadalmi környezetben kell hogy előállítsa az élelmiszert.
Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezetője úgy vélte, van értelme a zöldítés vagy a biogazdálkodás támogatásának, de ezek előnyei csak évek múltán mutatkoznak meg. Amíg egy gazda teljesen átáll az ökotermelésre, addig a mélypontról csak lassacskán emelkednek a hozamai, a konvencionálisét pedig sosem érik el. A támogatások és a magasabb piaci ár azonban tisztes profitot eredményeznek számára, ha eljut a hagyományos termelési rendszer 80 százalékos kibocsátási szintjére. A zöldítésben pedig egy sokkal tudatosabb keverékválasztással lehetne előrelépni, illetve virágos sávokat kellene hagyni a táblában. Megjegyezte, a nemesítésnek 8-10 évre előre kell gondolkodnia, ami ilyen ütemű klímaváltozás mellettt egyre nehezebb. Mint mondta:
Blum Zoltán ebben egyetérett kollégájával. A nemesítők szerinte a kísérleti hálózat kiterjesztésével sokat tehetnek azért, hogy egy évjáraton belül is sokféle hatást tesztelhessenek a növényen. Ugyanakkor kiemelte: a nemesítő számára ajándék az extrém időjárás, mivel ekkor tűnnek ki igazán az egyes genetikák közti különbségek.
Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kártevőkre sokkal nehezebb felkészülnie a nemesítésnek, mint a betegségekre. A termelő egy rezisztens fajta választásával máris sokat tehet a termésbiztonságért, emellett ez - a kevesebb kezelés miatt - kisebb termelési költségszintet is eredményez. Arra is utalt, hogy hiba egyedül a bőtermőséget keresni a fajtában, mert lehet, hogy az adott termőhely vagy agrotechnika mellett inkább a minőség megcélozása hozna nagyobb profitot.
A beszélgetés során kiderült, hogy kalászosokban évi 1-2 százalékos a genetikai előrehaladás üteme, ami nem tűnik soknak, mégis sokkal gyorsabb, mint a gazdák reakcióideje. Évtizedekkel ezelőtti fajtákat keresnek és még mindig jól fogy a NPK15-15-15-ös műtrágya, holott nincs olyan növény, amelyik éppen ezt az összetételt igényelné. A vetőmagok áremelkedését nemcsak a felgyorsult innováció okozza, hanem a vetőmagtermesztés munkaerőgondjai és az aszály miatt kieső hozamok is - tudtuk meg. Hatással van a vetőmagok értékesíthetőségére az agrárpolitika is, gondoljunk a zöldítésre vagy a termeléshez kötött szójatámogatásra. A kínálati ingadozást készletek felhalmozásával csökkenthetnék a vetőmagelőállítók, ám ez az olajos magvak esetén nehezen kivitelezhető, de a kalászosoknál is értékcsökkenéssel jár.
A műtrágyák áralakulásában is benne vannak olyan gazdaságpoltikai döntések, mint a foszfor uniós megvámolása, vagy a karbamid kötelező ureáz-gátlóval való ellátása. Ezen felül egy-egy meghatározó gyártó árpolitikája, akciózása is befolyásolja a piacot. Mint kiderült, a műtrágyagyártók inkább a túlkínálattal küzdenek, ők egyre specifikusabb összetételű termékekkel, valamint nagyobb hozzáadott értékkel (szemcsetulajdonságok, porosodás, csomósodás, stimulátoros bevonatok) tudnak erre válaszolni. Nagy hatóanyag-tartalmú, jól hasznosuló, könnyen szórható és növényre szabott megoldásokat kell kínálniuk, ha versenyben akarnak maradni.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük
- Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés
- Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb
- Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat
- Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
