2019. december 4-én a Portfolio Agrárszektor 2019 Konferencia első napján a növényvédelem, vele együtt a méhek és más beporzók védelme is a figyelem középpontjába került. A szekciót Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója moderálta, a panel első kerekasztal-beszélgetése pedig a "Növényvédő szerek kontra méhek: mit tehet az iparág a beporzó rovarokért?" címet viselte. A beszélgetésen Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője, Majoros Máté, az az Aranyszarvas Zrt. termelési igazgatója és Szabóné József Csilla, a Syngenta növényvédőszer-engedélyeztetési vezetője vettek részt.
A kerekasztal-beszélgetés egy videó megtekintésével kezdődött, amelyben Faller György beszélt arról, hogy vándorló méhészként mennyire fontos számára az, hogy a gazdák méhkímélő szereket használjanak, és betartsák az azokon szereplő előírásokat.
- üzente Faller György a gazdáknak. A videó végén egy adat ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy növényvédő szerek nélkül a kórokozók és kártevők miatti hozamveszteség akár a jelenlegi duplájára is nőhet. És itt kezdődött el ténylegesen a kerekasztal-beszélgetés. Szalkai Gábor elmondta, hogy növényvédelem nélkül nincs méhészet, méhészet nélkül viszont nincs mezőgazdaság. Majd emlékeztette a hallgatóságot, hogy a közelmúltban megalakult az Egyesület az Európai Méhekért, valamint az Európai Bizottság előtt van a "Mentsük meg a méheket és a mezőgazdászokat!" nevet viselő polgári kezdeményezés.
Bross Péter szerint a méhek kezdenek Magyarországon is a fenntartható mezőgazdaság szimbólumává válni. Nyugaton már nagyon benne van a köztudatban, hogy a méhek egyet jelentenek a fenntarthatósággal, és ha védik őket, velük együtt a mezőgazdát és saját magukat is óvják az emberek. Bross Péter kiemelte, hogy a mindenféle mendemonda ellenére a méhészek, a hatóság, a gyártók és a felhasználók viszonya Magyarországon kifejezetten jó. A tapasztalat az, hogy ha április közepétől július végéig hanyatlik a méhcsalád állapota, akkor azt környezeti tényezők okozzák, nem kórtani okok. A mézsűrűségi problémák vagy a méhészek hiányos szaktudására miatti méhpusztulás jellemzően augusztusban indul el és márciusig tart. Bross Péter szerint a méhészek és a gazdálkodók számára két kritikus időpont van: az április közepe, amikor a repce elkezd virágozni, valamint június utolsó hete, július első hete, amikor a napraforgó elkezd virágozni. (Ezek egybeesnek a gazdák utolsó növényvédelmi permetezéseivel.)
Jordán László arra intett, hogy a növényvédelmi előírásokat be kell tartani. Véleménye szerint a hatályos szabályozáson nem kell tovább szigorítani, elég lenne az is, ha mindenki "csak" betartaná a rendelkezéseket. Az európai kezdeményezésekre némileg szkeptikusan reagálva elmondta, hogy sokszor nagyon rossz üzenetet fogalmaznak meg a társadalom számára. Utalt a polgári kezdeményezés első pontjára, ami a szintetikus növényvédő szerek teljes betiltását követeli. Jordán László azon a véleményen volt, hogy a méhészeknek és a gazdáknak párbeszédet kell folytatniuk, élni és élni hagyni egymást. Emellett fontosnak tartja a létező jó gyakorlatok bemutatását. Szerinte a két terület képes együttműködni egymással, és ennek nagyobb nyilvánosságot kell adni.
Majoros Máté csatlakozott az előtte szólóhoz. A méhészeknek és a gazdálkodóknak szükségük van egymásra. Arra is figyelmeztetett, hogy ha megerősödnek azok a szélsőséges irányzatok, amelyek kellő átgondoltság nélkül akarnak betiltani növényvédő szereket, akkor súlyos következményei lesznek. Majoros Máté beszélt arról is, hogy ők jól együtt tudnak működni a méhésztársadalommal, de ha a szankciók miatt nem tudnak majd bizonyos kultúrákat (napraforgó, káposztarepce) termeszteni, az a méhésztársadalomra is rossz hatással lesz, mert ezeknek a méze a méhészeti bevételek jelentős szegmensét képviseli.
Szabóné József Csilla először arról beszélt, hogy a Syngenta a kutatás-fejlesztésben élen járó világcég, amely a zászlójára tűzte a fenntarthatósági programok fejlesztését, amelyek között a méhek védelme kiemelt szerepet játszik. Így például Magyarországon is bevezették a méhlegelő-telepítési programot, amivel sokat tesznek a méhek táplálékkal való ellátása érdekében. Kiemelte, hogy Magyarországon két nagyon előremutató dolgot tapasztalt az utóbbi időben. Az egyik az, hogy az idén megválasztott Mézkirálynő a Szent István Egyetem növényorvos hallgatója. Ez azért fontos, mert ő a méhészeket képviseli, miközben növényvédelmet tanul, tehát egyszerre látja mindkét oldalt. A másik kiemelésre érdemes dolog az, hogy egyes megyékben már megkezdődött a megyei agrárkamara a méhészek megyei képviseletének együttműködése.
- foglalta össze az alapvető elvárásokat Szabóné József Csilla.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Mi gyorsabb: a klímaváltozás vagy az agrárinnováció? - Így reagálnak az inputanyaggyártók
- Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük
- Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés
- Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb
- Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat
- Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
