A Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója által moderált szekció először a méhészek és a gazdálkodók örökös problémájával foglalkozott, hogy kellenek-e növényvédő szerek, vagy sem, illetve azzal, hogy mit tehet az iparág a beporzó rovarokért.
Választ adtak a legégetőbb kérdésre a magyar szakemberek: méhek vagy növényvédelem?
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia ezen szekciójának második felében a növényvédőszer-gyártó cégek képviselői mutatták be a jelen és a jövő problémáira a válaszaikat. Először Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója beszélt arról, hogy a cég egyik legfontosabb célkitűzése az életminőség javítása, és hogy milyen technológiái vannak ennek elérésére. Feltehető a kérdés, hogy hogyan tudna egy kémiai alapú növényvédelemmel és vetőmagokkal foglalkozó cég hozzájárulni ahhoz, hogy javuljon az emberek életminősége? Borsos László szerint úgy, ha választ adnak a klímaváltozás és a növekvő népesség által felvetett kérdésekre, valamint konkrét lépéseket tesznek az élelmiszerbizonságért és a hatékonyabb termelésért. Ezek közé a lépések közé tartozik az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez és a vízminőség javulásához való hozzájárulás.
- mondta Borsos László. A Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy vannak olyan műtrágyák is, amelyeket inhibitorokkal kezelnek. Németországban 2021-től már csak a nitrogén lebomlását gátló inhibitoros műtrágyát lehet kijuttatni, de Borsos László elmondta, Magyarország ezen a területen megelőzte a németeket: a Corteva Agriscience (és elődvállalatai) már több mint négy éve forgalmazza azt a technológiát, ami lényegében ugyanezt tudja, azaz megvédi és a gyökérzónában tartja a kijuttatott nitrogént. Ezzel pedig a vízminőséget is javítja, ugyanis így kisebb veszélyt jelent a nitrogénkimosódás. Ez az az N-Lock technológia, amely 2016-ban elnyerte az amerikai elnök által adományozott "Zöld kémiai kihívás" díjat is.
Mi gyorsabb: a klímaváltozás vagy az agrárinnováció? - Így reagálnak az inputanyaggyártók
Borsos László beszélt arról, hogy 2019-ben a Corteva Agriscience együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) az allergének elleni küzdelem kapcsán. Ennek köszönhetően a hivatal eseti engedélyével a parlagfű ellen kifejlesztett szerét a tényleges engedélyezés előtt kísérleti jelleggel az érdeklődő gazdák rendelkezésére bocsáthatták, és a kapott visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Borsos László az előadása végén arról beszélt, hogy a Corteva Agriscience már nem csak a kémiai növényvédelemben és a vetőmag-ellátásban érdekelt, hanem a biológiai növényvédelem felé is nyitott a cég.
A szekció második és egyben utolsó előadását Kurtz György, a BASF kultúra felelőse tartotta, és azt a témát járta körbe, hogy a hatóanyagkivonások után milyen lehetőségek maradtak a kalászosok gombaölő szeres védelmére. Kurtz György elmondta, hogy a gombaölő szerek használata során mindig azt kell nézni, hogy az adott országban, régióban mennyire hatékonyak. Ezt két grafikonnal is illusztrálta a BASF kultúrafelelőse, amelyeken látható volt az őszi búzára jellemző betegségeinek dominanciájában bekövetkezett változás az elmúlt húsz évben. A vizsgált időszakban a betegségek átlagos kártétele nem változott, stabilan 20-21% körül volt.
Az őszi búza betegségei közül továbbra is a rozsdafélék a legjelentősebbek, az utóbbi hat évben valamelyest visszaszorult a vörösrozsda előfordulása, de körülbelül ugyanilyen mértékben jelent meg a sárgarozsda az állományban. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a pirenofóra régebben jelentősebb betegség volt, de a monokultúrás termesztés csökkenésével már nincs akkora a jelentősége, mint korábban, A szeptória és lisztharmat előfordulási arányai jóformán változatlanok. A kalászfuzárium kártétele pedig évjárat függő.
- mondta Kurtz György. A BASF kultúrafelelőse beszélt arról is, hogy két éve fut egy európai felmérés, amelynek során először a gazdákat kérdezték meg arról, hogy a területükön található-e bármiféle kalászos betegség, majd mintavétellel és DNS-vizsgálattal ellenőrizték az elsődlegesen begyűjtött adatokat. Kiderült, hogy sok esetben a gazda hibásan gondolja, hogy egészséges a növénye. A növényvédő hatóanyagnak ezért jellemzően már beteg növényekben kell leállítania a kórokozót.
Nem könnyíti meg a gyártók dolgát az sem, hogy az Európai Unióban a legszigorúbbak a növényvédőszerekre vonatkozó regisztrációs törvények, ráadásul a közelmúltban több hatóanyag is kivonásra került (mint például 2019-ben a propikonazol), vagy a közeljövőben fogják kivonni a forgalomból (a klortalonilt és a tiofanát-metilt 2020-ban, illetve 2021-2022-ben a tebukonazolt). Ezekkel a szerekkel közel 1,5 millió hektárt kezeltek korábban, ami a kezelt területek mintegy 75%-a. Maradtak más elérhető hatóanyagok a piacon, például az SDHI-k, a strobilurinok és az azolok, de ezek drágábbak, mint azok, amelyeket kivontak a forgalomból.
2021-ben kerül majd a piacokra az azolok közé tartozó Revysol. A termék kifejlesztése során két fő kihívással kellett szembenéznie a BASF mérnökeinek: mennyire képes gátolni a molekula a gomba sejtfajszintézisét, és hogy mennyire kíméli az emlősök endokrin rendszerét. Volt egy másik probléma is az azolokkal: bár nagyon jók voltak és a zsíroldékonyságban (ami a növény viaszrétegén és sejtfalakon való átjutáshoz kell), a vízoldékonyságuk (ami ahhoz kell, hogy ne csapódjanak ki a permetlé-tartályban és növényen belül is szállítódjanak) meglehetősen alacsony volt. A mérnököknek minden szempontból sikerült elérniük egy áttörést.
A növényvédelmi szekció egy második kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelynek résztvevői a területen tapasztalható nagyobb volumenű változásokról, és azok lehetséges hatásairól beszélgettek. A beszélgetés első része az új növényegészségügyi szabályozásról szólt. Szalkai Gábor felvezetőjében elmondta, az elmúlt években új irányvonal kezdődött a növényegészségügyi szabályozásban, hogy ebben kiemelt fontosságú lesz a nem honos, új károsítók elleni védekezés és megelőzés. Utána Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője beszélt az új szabályozás fontosabb pontjairól és vonatkozásairól.
A Nébih elnökhelyettese elmondta, hogy a növényegészségügy jelenleg óriási átalakulás előtt áll. Import terén az Európai Unióban sokkal több növény és növényi termék lesz vizsgálat- és növény-egészségügyi bizonyítványköteles, és hogy az unió külső határain esetenként az utasok poggyászait is ellenőrizni fogják. Bizonyos növényeknél (pl. alma) az Európai Bizottság döntése alapján növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül egy darabot sem lehet majd behozni az unió területére. Jordán László megjegyezte, hogy foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) is egy almával jutott be Magyarországra néhány éve.
- mondta Jordán László. A szabályozás másik fontos része a hazai előállításra fog vonatkozni. A fás- és lágyszárú szaporítóanyagok köre ki fog bővülni, lényegében majdnem minden szaporítóanyag növényútlevél-köteles lesz, és a mostaninál több ellenőrzést kell majd végezni az előállítása során. Jordán László elmondta, hogy a termelő felelősségi körébe lesz adva az, hogy az előállított terméke mentes legyen a vizsgálatköteles termékektől. A jövőben a termelő szerződött növényvédelmi szakirányítója fogja elvégezni azokat a szemléket, amiket korábban a hatóság végzett.
Salamon György, a Nufarm Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a mezőgazdaságban tapasztalható innovációkról elmondta, hogy a Nufarm Hungária Kft. nem egy hatóanyagokat kutató fejlesztőcég, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb növényvédőszer-gyártó. A cég szorosan együttműködik egy japán gyártócéggel, akinek vannak előremutató fejlesztései. A Nufarm inkább technológiai fejlesztésekben gondolkodik, ide értve a biológiai növényvédő szerek használatát és bevezetését.
A drónok és robotika kapcsán Salamon György szerint adatokról, az adatok felhasználásáról, a gépi tanulásról és a deep learning-ről kell beszélnünk, valamint arról, hogy kié az adat. A szakember lassúnak ítélte a szabályozási oldalt a modern technológia igényeihez képest. A hamisítások és az illegális kereskedelem problémáját illetően a Nufarm Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ő a hamisítással kapcsolatban a zéró toleranciát képviseli, mert az súlyosabb bűn, mint egy lejárt szavatosságú termék értékesítése.
Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft marketingvezetője szerint nemcsak elfogadni kell a drónokat és a többi új technológiát, hanem támogatni is. A hamisítás kérdésében a szakember úgy vélekedett, rá kell irányítani a termelők figyelmét arra, hogy egy-egy növényvédőszer költsége az összes termelési költségből 1-2%-ot tesz ki csupán. Aránytalan kockázatot vállal az, aki ilyen kis tételen akar spórolni. Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi igazgatójának véleménye szerint a vetőmagfejlesztés irányának összhangban kell lennie a növényvédelmi fejlesztéssel. Jó genetikával sokat lehet tenni azért, hogy a növényállományuk minél kevesebb stresszhelyzetre reagáljon úgy, hogy az beavatkozást igényeljen. A Syngentánál évtizedes tradíció, hogy a természetből próbálnak meg lemásolni bizonyos mechanizmusokat, és ezeket próbálják a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő növényvédőszerré transzformálni.
A cég kereskedelmi igazgatója a drónok kérdésére kifejtette, hogy ezeket a technológiákat elutasítani nem lehet. A hamisítások kérdésére Dobai Tibor azt felelte, hogy tulajdonképpen büszkék is lehetnének rá, hogy hamisítják a termékeiket, mert csak azt hamisítják, ami jó. Szerinte kétféle termelő van: aki tudja, hogy amit vásárol, az nem az, amit a gyártó előállít, és az, aki tudtán kívül vásárol hamisítványt, mert becsapják őt. A hamisítványoknak való kitettség jóval nagyobb, mint amit a gyártók gondolnak, így például a Syngentánál gyakran kapnak értesítést arról is, hogy hamisítják a vetőmagjaikat.
Borsos László egyetértett azzal, hogy ha egy cégnél a genetikai fejlesztés összeáll a növényvédőszer-technológiák fejlesztésével, akkor az a cég komplexebb megoldást tud biztosítani. A drónokkal kapcsolatosan Borsos László azon a véleményen volt, hogy mindenképpen támogatandó rendszerek, amelyeknek ki kell dolgozni a részletes szabályozását, és ennek megfelelően a lehető leggyorsabban és legoptimálisabban használni és alkalmazni kell őket. A hamisítás kérdésére Borsos László megjegyezte, hogy a piacon levő cégek nem azért árulják a termékeiket ennyiért, mert extraprofitot akarnak termelni.
Jordán László a beszélgetés közben a drónok témájához utolsóként szólt hozzá, és elmondta, hogy az mostanra már bizonyos, hogy a digitalizáció, a drónok és az informatikán alapuló tudományok meg fogják határozni a mezőgazdaságot. A Nébih elnökhelyettese aztán kicsit lehűtötte a kedélyeket, és levezette, hogy jelenleg milyen technikai, jogi és bürokratikus akadályai vannak annak, hogy a drónok is részt vehessenek a permetezési munkálatokban. Elmondta, hogy hiába kaphatóak már a különféle csúcstechnológiás készülékek, ha azoknak nincs megfelelő típusminősítése. Ahhoz, hogy ezt megkapják, még a kijuttatási technológiának is fejlődnie kell, majd ezt tesztelni kell minden egyes növényvédő szerre. A drónos kijuttatás engedélyét külön-külön meg kell szerezniük a készítményeknek. Aztán ott van az Európai Bizottság állásfoglalása is, amely a drónokat a légi növényvédelem alá sorolja.
A Nébih elnökhelyettese a hamisítás kapcsán kifejtette, hogy a jelenség azért van, mert van rá igény. Ha fel akarunk lépni a hamisítás ellen, akkor az igényt kell megszüntetni. Jordán László szerint a gazdáknak el kell mondani azt is, hogy a hamisított termékeknek két véglete van: az, amit alig lehet megkülönböztetni az eredetitől, és a teljesen kamu. Ez "jobb" esetben nem csinál semmit, rosszabb esetben viszont még árt is a növényeknek. Ha valaki egy csomagtartóból, áruházi parkolóból vásárolja meg a bizonytalan eredetű terméket, mindig gondoljon arra, hogy nem tudja, a hamisítás melyik végletét fogja megkapni a pénzéért. Itt már túl nagy a tét, inkább válasszuk az eredetit.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Sürgősen fel kell pörgetni a hazai gabonatermesztést: bajban lesz, aki nem változtat
- Választ adtak a legégetőbb kérdésre a magyar szakemberek: méhek vagy növényvédelem?
- Mi gyorsabb: a klímaváltozás vagy az agrárinnováció? - Így reagálnak az inputanyaggyártók
- Mindent eldöntő kihívás előtt a magyar családi gazdaságok: ezen múlik a jövőjük
- Bukások és szárnyalások: így zárja az évet a magyar állattenyésztés
- Így kell jól autóparkot fejleszteni: nem mindig az ár a legfontosabb
- Ezek a gyümölcsök az év legnagyobb vesztesei: nem kímélte az időjárás a magyar gazdákat
- Ezek a legújabb gabonapiaci kihívások! - Az alkalmazkodás lehetőségei Magyarországon
- Így veszik fel a harcot a munkaerőhiánnyal az agrárium nagyágyúi
- Nagy port kavart az új, magyar szupervédjegy: mutatjuk, mit gondolnak róla a szakértők
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
