Első ízben jelent meg Magyarország Dunától keletre eső területén, konkrétan a Hajós-Bajai borvidéken a szőlő súlyos, aranyszínű sárgaság betegségét okozó FD fitoplazma, olvasható a Nébih közleményében. A karantén kórokozó terjedésének megakadályozása érdekében a betegséggel fertőzött növényeket, valamint a fertőzési góc körüli 1 kilométeres körzetben található, tünetet mutató tőkéket belátható időn belül meg kell semmisíteni. Az ezt körülvevő 3 kilométeres biztonsági övezetben (ún. puffer zónában) már zajlik az intenzív felderítés és mintavétel a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének feltérképezése érdekében.
A fertőzött területen végrehajtandó védelmi intézkedésekről a Nébih által kidolgozott FD Nemzeti Készenléti Terv ad útmutatást. Az egyes ültetvényeken esedékes hatósági intézkedésekről, azok ütemezéséről, valamint a gazdák teendőiről a 7/2001.(I. 17.) FVM rendelet 7. számú mellékletének 1.4.1.2 alapján a területileg illetékes kormányhivatalok informálják az érintetteket. Fontos tudni, hogy azokon a területeken, ahol a hatóság a fenti jogszabály alapján elrendeli a szőlőtőkék megsemmisítését, a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak. A Nébih azt is kiemeli, hogy a hatósági intézkedések kizárólag a növényállományra vonatkoznak, a bor készítését és annak forgalmazását semmilyen formában nem érintik.
Az óvintézkedésekre azért van szükség, mert azok hiányában a területen található tőkéknek akár 80-100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, sőt a fogékony fajták néhány év leforgása alatt akár ki is pusztulhatnak. A súlyos kockázatokat figyelembe véve a Nébih a szőlő- és bortermelők tudatos és aktív közreműködését kéri a tünetek megjelenésének folyamatos figyelésében, hatósági bejelentésében, a kabócák elleni növényvédő szeres védekezésben, valamint az elhanyagolt ültetvények felszámolásában. A növényvédő szeres védekezésekhez a gazdák a 9/2016. (II. 15.) FM rendelet szerinti vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség szőlőből történő laboratóriumi kimutatására a késő nyári-őszi időszak a legmegfelelőbb, mert ilyenkor a legnagyobb a kórokozó koncentrációja a levelekben. Hazánkban a Nébih 2013 augusztusában azonosította először a betegséget Zala megyében a szlovén határ mellett, majd Badacsonytomajon, Veszprém megyében. Az elmúlt években több dunántúli borvidéken (Zalai, Badacsonyi, Móri, Balatonboglári, Soproni, Neszmélyi, Etyek-Budai és Pécsi) találtak fertőzött tőkéket. Az eddig felderített fertőzések pontszerűek, a következetes hatósági fellépésnek és a felelősségteljes termelői hozzáállásnak köszönhetően a fertőzés nem terjedt szét. A Dunától keletre korábban csak erdei iszalagon mutatták ki a kórokozót, a jelenlegi az első szőlő gazdanövényen detektált eset.
