A Bizottság szerint a növényfajok körülbelül 84% -a és a vadvirágfajok körülbelül 78% -a függ Európában a rovarok beporzásától. Az EU éves mezőgazdasági termelési értékéből csaknem 15 milliárd eurónyit közvetlenül a beporzóknak köszönhetünk. Az utóbbi évtizedekben azonban csökkent a beporzók száma és diverzitása is. A jelenség hátterében több ok is áll a biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló kormányközi tudományos-politikai platform (IPBES) szerint - írja az euractiv.com.
A beporzókat fenyegető közvetlen veszélyek közé tartozik a földhasználat megváltoztatása, az intenzív mezőgazdasági gazdálkodás, a peszticidek használata, a környezetszennyezés, az invazív idegen fajok és új kórokozók megjelenése, valamint az éghajlatváltozás - sorolja az IPBES a 2017-ben közzétett jelentésében. Az agrárszektor.hu oldalán idén nyáron így írta le a helyzetet a méhészeti szakértő:
A környezeti ártalmakkal tisztában van az európai vezetés is, a méhek védelmét is szolgálják azok a zöld előírások, amelyek a következő pénzügyi ciklusban is megjelennek. Ezek a fenti okok mindegyikére reagálnak valamiképpen, hiszen egy időben zajlik a technológiai forradalom, a kemikáliák visszafogása a termelésben, a növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálata vagy a méhlegelők kialakításának elvárása.
Mindez, úgy tűnik, nem elég a környezetvédőknek. November 25-én létrejött egy civil csoportosulás, az "Óvd a méheket és a gazdát!", amely mára 70 különféle környezetvédő szervezetet egyesít, köztük a méhészeket és a gazdákat is képviselő egyesületeket, karitatív mozgalmakat és tudományos intézeteket. Céljuk együttműködni a mezőgazdasági, az élelmezés-egészségügyi és a biodiverzitási célok összehangolásában.