Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel együtt szervezett kiállításon Nagy István kiemelte: jelenleg a közös uniós mezőgazdasági politika költségvetéséből mindössze 1 ezrelék jut a méhészeti szektor támogatására, hangsúlyozta: minél előbb be kell vezetni a méhcsaládalapú közvetlen támogatást. A miniszter beszédében rámutatott arra, hogy a magyar méz a harmadik országokban termelt mézekkel versenyez. Mint mondta, uniós vizsgálatok is kimutatták, hogy a hamisított méz leggyakrabban Kínából származik.
Mélyül a krízis a méhészetben: sokan végleg feladják
Hidvéghi Balázs ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU piacait elöntötte az olcsó kínai szirupos méz. Ebből a kémiai úton előállított hamis mézből tavaly 67 ezer tonna érkezett az EU-ba, ahol az európai termelői ár feléért értékesítették, ami csődközeli helyzetbe sodorta a gazdákat. A képviselő szerint olyan jogszabályi hátteret kell teremteni, amely figyelembe veszi a magyar és az európai méhészek érdekeit és védi a fogyasztókat.
Ellepte a hamis méz Európát: ilyen címkével adják el a boltokban
Hozzátette: az uniós polgárokat arra kell ösztönözni, hogy ne az olcsó, silány minőségű mézet vásárolják, hanem a hazait, azt is lehetőleg kistermelőktől. Mindehhez elengedhetetlen a megfelelő mézcímkézés, fontos, hogy a túlságosan általános jelölés helyett a címkéken feltüntessék: a méz pontosan melyik országból származik és milyen összetételű. Hidvéghi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország Európa egyik vezető méztermelő országa. Emlékeztett arra is, hogy Erdős Norbert, a Fidesz korábbi európai parlamenti képviselője nevéhez fűződik az Európai Unió méhészeti ágazatának kilátásairól és kihívásairól szóló jelentés, amelyet óriási többséggel fogadott el az Európai Parlament.
Az Erdős-jelentés kiemelt figyelmet fordított a harmadik országokból érkező hamisított méz elleni küzdelemre, a méz címkézésére, a méhészeket segítő uniós támogatások növelésére, illetve a méhekre valóban veszélyes növényvédőszer-hatóanyagok betiltására
- hangsúlyozta.
