Feszült a hangulat a német sertéstartók és erdészek körében, ami nemcsak a sertéspestisnek, hanem az általános gazdasági légkörnek is köszönhető. A befektetési kedv hosszú évek óta nem volt ennyire rossz, mint most. A mezőgazdaság legtöbb ágazatában ugyanis a 2019/20-as gazdasági évben romlott a jövedelmezőség, ez alól szinte egyedül a kínai import által pörgetett sertéstartás jelentett kivételt. Csakhogy most éppen ez a sikeres ágazat került végveszélybe - írja a handelsblatt.com.
Az afrikai sertéspestis ugyanis közvetlenül a német határhoz lopódzott és már hangosan dörömböl rajta. A lengyel hatóságok további kitörési pontokat jelentettek a mezőgazdasági minisztériumnak: két fertőzött tetemet találtak az elmúlt napokban, az egyiket 21, a másikat 32 kilométerre a német határtól. December elején még az utolsó detektált eset 40 kilométerre volt a demarkációs vonaltól.
A németek attól tartanak, hogy csak napok kérdése az első fertőzött vaddisznó felbukkanása az országban, és ennek a házisertések exportálhatóságában azonnal következménye lesz. Az Ázsiába irányuló sertéshúskivitel nagyon fontos Európa legnagyobb exportőrének, mivel Kínában éppen azokat a testrészeit kedvelik leginkább a disznónak, amelyeket az európai ember kevésbé preferál: a csülkét, a belsőségeket, az orrát, fülét és zsírját. Mivel Kína sertésállománya 40 százalékkal csökkent a kór miatt, virult a másodrangú testrészek exportja, miközben az értékes húsok termelése is felfuthatott (bár uniós szinten gyakorlatilag elértük a termelési határainkat, most a brazilok és az amerikaiak biznisze szaladhat meg, akik 5 százalékkal növelni tudták a sertéskibocsátásukat - agrárszektor.hu).
Ha a sertéspestis a tenyésztett állományokban is felbukkanna, akkor az érintett telep valamennyi egyedét le kelleni ölni, majd védőövezetet és megfigyelési zónát kialakítani a gócpont körül, amin belül a sertések szállítása tilos. A Német Parasztszövetség számításai szerint a sertéspestis németországi megjelenése éves szinten 2-3 milliárd euró bevételkiesést okozna a sertéságazatban. A kór leküzdéseinek egyéb költségeivel együtt kétszámjegyű eurómilliárdos károk keletkezhetnek a német gazdaságban.
Lengyelország kerítést húz, a németek műdisznókon gyakorolják az állományfelszámolást
A német agrárminisztérium már készül az elkerülhetetlenre. Első lépésben úgy módosították a vadászati törvényt, hogy az első vaddisznótetem észlelésekor tömeges vadállomány-ritkításra kerüljön sor, és azt is gyakorolják, hogyan lehet gyorsan, hatékonyan felszámolni az érintett sertéstelepeket. A vírus mindenképpen meg fog jelenni az országban, hiszen a vaddisznókon kívül az ember a legnagyobb terjesztője. Egy eldobott szalámis szendvicsben még egy hónapon át életképes a kórokozó, a füstölt sonkában pedig egy éven át is megőrzi fertőzőképességét.
A vírusra tehát fel lehet készülni, a következményeire azonban nem. Eddig csak a madárinfluenza okozott világméretben összemérhető kiterjedésű járványt, de az az állományok sokkal kisebb hányadát érintette egy olyan állatfajban, amelyiknek a termelése egy fél év alatt újra felfuttatható. A mostani helyzet nagyságrendekkel rosszabb, és mivel a világ legnagyobb fogyasztóját is érinti, megjósolhatatlan, hogy a kereskedelmi korlátozások milyen mértékével kell majd számolnia a világnak, és ennek milyen hatása lesz az árakra.
Kisebb léptékben a lengyelek példáját érdemes tanulmányozni, ahol 2014 óta van jelen a vírus, erről itt írtunk:
