Habeck, aki Németország gazdasági és klímaváltozási minisztere, üdvözölte Kína azon döntését, hogy tárgyalásokat folytat Brüsszellel az uniós vámokról. Ezt azonban az első lépésnek nevezte, és szerinte még sok továbbira lesz szükség a helyzet kezelésére. A bejelentés a kínai kereskedelmi miniszter, Van Ventao és Valdis Dombrovskis, az EU ügyvezető alelnöke és kereskedelmi biztosa közötti videokonferenciát követte – írja a Portfolio a Financial Times alapján. Szombaton Peking még azt közölte, azt akarja, hogy az Európai Unió vonja vissza a kínai elektromos járművekre kivetett ideiglenes vámokról szóló határozatát, miután mindkét fél megállapodott az új tárgyalásokról.
Kereskedelmi háború Kínával: a spanyolok felveszik a kesztyűt?
Kína egyébként kifejezetten ellenezte a vámokat, mondván, hogy a lépés nyilvánvaló protekcionizmus, és sértheti a WTO szabályait. Vasárnap azonban a kínai kereskedelmi minisztérium már azt közölte, hogy Peking és Brüsszel megállapodott abban, hogy konzultációkat indítanak az EU által tavaly kezdeményezett szubvencióellenes vizsgálatról, illetve az alapján kivetett büntetővámokról. Németország korábban bírálta az EU azon döntését, hogy megemeli a kínai EV-importra kivetett tarifákat, és Habeck az első magas rangú európai politikus, aki a kiegészítő vámok bejelentése óta Kínába látogatott.
A kínai piac kulcsfontosságú Németország autóipara számára, így Berlin különösen tart a pekingi megtorló intézkedésektől. Miközben Habeck békülékeny hangot ütött meg a még véglegesítésre váró vámokkal kapcsolatban, aggodalmát fejezte ki Kína Oroszországba irányuló növekvő exportja miatt. Oroszország tavaly Kína ötödik legnagyobb egy országból álló kereskedelmi partnerévé vált, mivel a kereskedelem elérte a 240 milliárd dollárt. Az Oroszországba irányuló kínai export 2023-ban 46,9%-kal nőtt az előző évhez képest a hivatalos adatok szerint.
Tönkrevághatja a magyar sertéspiacot is Kína keménykedése
Ahogyan az Agrárszektor is megírta, könnyen előfordulhat, hogy a történelem ismétli önmagát, és a Kína által lebegtetett sertésexport-korlátozás hasonló csapást mér az uniós piacra, azon belül Magyarországra is, mint az egy évtizede, Oroszország által bejelentett tilalom. Mint ismert, akkor a sertéspestisre hivatkozva, valójában nyilvánvaló politikai keménykedés miatt Putyin megálljt parancsolt az uniós sertéshúsnak. A lépés nyomán hatalmas készletek ragadtak be az EU-s exportőröknél, amelyek rövid idő alatt dömpingáron vezették le azokat többek között a keleti tagállamokban, így Magyarországon is. A piaci károk jelentősek voltak, és most könnyen megismétlődhetnek: ha Kína a tilalom mellett dönt, az oda szánt készletek a magyar piacot lephetik el – megkérdőjelezve ezzel a hazai sertéságazat elmúlt egy-két évben mutatott megerősödését.
