A NAK biztosításközvetítő falugazdászainak visszajelzése alapján elmondható, hogy az aszályos időszakot követően megnőtt a mezőgazdasági biztosítások után az érdeklődés, olvasható a kamara oldalán. A hosszan tartó csapadékhiányos időszakot aztán hetekig tartó esőzés váltotta fel, ami a kultúrák egy részének még időben érkezett, viszont volt olyan terület is, ahol az aszály okozta kárt a belvíz kártétele követte. Tovább rontotta a helyzetet, hogy július folyamán több igen jelentős vihar is volt, amelyek már nemcsak a kultúrnövényekben okoztak jelentős veszteséget, de a mezőgazdasági épületeket, a fóliasátrakat, az üvegházakat és az öntözőberendezéseket is megrongálták. A júliusi viharok okán az Agrárminisztérium a kárenyhítési rendszerben nem kezelt káreseményekre de minimis támogatás keretében nyújtott kárenyhítést.
Az igényének benyújtására október folyamán volt lehetőségük a gazdáknak. A kamara azt tapasztalta, hogy bár az esetek nagy többségében a gazdáknak lett volna lehetősége biztosítani a termeléshöz szükséges berendezéseket, de csak nagyon kevesen élnek a biztosítók által nyújtott pénzügyi védelemmel. A NAK szerint a 100 hektárnál kisebb gazdaságok jelentős többsége semmiféle biztosítással nem rendelkezik. Ami azért rossz hír, mivel az állami kárenyhítési alapból csupán a kárenyhítési összeg 50%-át kaphatják meg azok a termelők, akiknek nincs növénybiztosításuk.
A kamara fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelés két pillérből áll. A kárenyhítési alapból és a növénybiztosításból. Utóbbira a gazdák akár 70%-os díjtámogatást is igényelhetnek. Hatékony védelmet csak a két pillér együttes alkalmazása jelenthet az időjárási kockázatok káros anyagi következményei ellen.
