A sajtótájékoztatót Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese nyitotta, aki elmondta, hogy a Csoport folytatni kívánja a tradícióit, termékkörben és működésben megújulva, helyben szeretnék kiszolgálni régi és új ügyfeleit. A vezérigazgató-helyettes elárulta, hogy a Takarékbank az agrárügyfelek számát (több mint 30 ezer) és a kihelyezett hitelállományát (majdnem 200 milliárd forint) tekintve is a három legnagyobb szereplő között található az agrárfinanszírozási piacon, ahol jelenleg 22%-os részesedéssel rendelkeznek, de ezt szeretnék a jövőben 25%-ra feltornázni. A Takarékbank tervei kapcsán Szabó Levente arról beszélt, hogy a jövőben jobban szeretnének koncentrálni a kkv-ügyfelekre, valamint a vidéki és városi családokra, valamint szeretnének még inkább nyitni az agrárium felé. A Takarékbank vezérigazgató-helyettese felszólalása végén arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban Magyarország területén 7 agrárrégióban 52 agrárcentrum kezdte meg a működését, 28 mobilbankárral, akik már az első évben 1,5 millió kilométert tettek meg az ügyfelekért, és már most majdnem 1 millió hektár szántóhoz nyújtanak finanszírozást.
A sajtótájékoztató második felében Hollósi Dávid értékelte az elmúlt éveket. Ennek során beszélt arról, hogy a magyar agrárium, mind hozamokban, mind vagyoni-jövedelmi, mind támogatási szempontokból a bőség állapotában van, hatékonyságban azonban jelentős lemaradás figyelhető meg a közép-kelet-európai térség többi országához képest. Ennek fő okát Hollósi Dávid abban látja, hogy az ágazatban megtermelődő források jelentős része nem kerül visszaforgatásra termelő beruházásokba, inkább pénzügyi- vagy reáltőke befektetésekre használják őket. Ennek következtében a termőföld vételi és bérleti árai kezdenek elválni a reális színvonaltól. Az elmúlt 10 évben ugyanis megháromszorozódott a termőföld értéke. Ez azzal is jár, hogy a termőföldek gyakran olyan áron kelnek el, amelyet belátható időn belül nem lehet behozni a bevételekkel. Hollósi Dávid arról is beszélt, hogy a mezőgazdaság nettó értéke nem változott, az ágazat jövedelmének 60-65%-a támogatásokból van, bár bizakodásra adhat okot, hogy a támogatások szerepe lassan csökken, és egyre jövedelmezőbb ágazat önmagában is az agrárium, amit a forrásbőség is segít.
Az esemény a Takarékbank két új opciójának ismertetőjével zárult. Az egyik a "Barázda" termőföldvásárlási hitelcsalád, amelynek keretén belül háromféle megoldás közül választhat az ügyfél. Az első konstrukción belül lehetőség nyílik magánszemélyek közötti adásvétel keretében konkrét termőföld vásárlási ügyletek finanszírozására úgy, hogy bizonyos feltételek megléte mellett az ügyfél gyorsított eljárással jut hitelhez. A földvásárlási hitelkeret azoknak a termelőknek lehet hasznos, akik rendszeres földvásárlók a piacon, és szeretnének további termőföldeket vásárolni, de még nem tudják, hol és mennyiért. Ez a konstrukció biztosítja, hogy az ügyfél a banki döntéssel a háta mögött bármikor ajánlatot tehessen eladó földekre. A harmadik konstrukció pedig a klasszikus egyedi földhitel, amikor amikor a bank a teljes gazdálkodás vizsgálata után hitelezi meg a gazdálkodót egy konkrét termőföld vásárlási ügylet finanszírozására. A sajtótájékoztató végén bemutatott másik új opció a Takarékbank Agrár Üzletágának Takarék Lízinggel közös akciója volt, amely egy, az AGROmashEXPO idejére létrehozott gépfinanszírozási lehetőség. A február végéig érvényes konstrukció 80%-os kamattámogatást nyújt a gazdálkodóknak, mindössze 0,34%-os éves fix forint alapú kamatszint mellett.
