Az USDA jelentése szerint Lengyelországban 2019-ben 4 százalékos állománycsökkenés ment végbe a sertéságazatban, mivel az afrikai sertéspestis megállíthatatlanul terjed, valamint az elmúlt két év aszályos időjárása miatt kevés és drága a takarmány. 2020 első felében is ez a trend fog folytatódni, hiszen a kondíciók semmit nem változnak a következő betakarításig. Januárban az egy évvel ezelőtti állománynagyságtól 4 százalékkal maradt el a sertéslétszám, hiszen tavaly a hizlaláshoz szükséges malacimport is csökkent Dániából, Németországból és Hollandiából. Az ASP elérte az ország nyugati határát, de a hivatalos jelentések szerint még nem lépte azt át Németország felé.

A csökkenő sertésállomány mellett jelentősen emelkednek a sertésárak, hiszen a kül- és belföldi kereslet egyaránt nőtt a sertéshús iránt. Novemberben már 1,55 dollárra (473 Ft/élősúlykilogramm) emelkedett a sertés felvásárlási ára, ami 39 százalékkal haladta meg az előző évi árszintet. (A jelenlegi magyar ár 494 Ft/élősúlykilogramm, a trend csökkenő, novemberben 3 százalékkal, decemberben 7 százalékkal adtak többet a sertésért - agrárszektor.hu.)

Az USDA szerint a magas árak 2020 első negyedévében még biztosan fennmaradnak, amit előrejelez az is, hogy a malacimport 7,6 millió egyedre zsugorodott (a hízóalapanyag 90 százaléka Dániából érkezik), és a tenyészállatok behozatala is 560 ezer példányra mérséklődött (-3%).

Az ASP-helyzet változatlanul rossz:

A kór tavaly novemberen elérte az ország nyugati határát és legnagyobb sertrésállító körzetét: Nagy-Lengyelország közigazgatási egységben a lengyel sertések harmadát állítják elő. Mindent összevetve 2019-ben 7 százalékkal esett a sertéshúselőállítás az országban, 2 millió tonnát ért el. A lengyel sertéshúsfogyasztás ugyanilyen mértékben mérséklődött, de még így is 38 kg/fő (Magyarországon ez ma mintegy 10 kilóval kevesebb - agrárszektor.hu). Lengyelország 2018-ban és 2019-ben is nettó sertéshúsimportőr volt. A lengyel külkereskedelmi mérlegre idén az is hátrányosan hat, hogy