A precíziós növényvédelem újabb, magyar fejlesztésű mérföldkövéről tartott előadást Törőcsik Pál, a Paulinus-Agro Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. A szakember azzal kezdte az előadását, hogy a most általánosan alkalmazott permetezési eljárások nagyon nagy a permetléveszteséggel járnak. A permetlé cseppekre bontása ugyanis több mint egy évszázada hidraulikus cseppképzéssel történik, vagyis a permetlé egy nagyon szűk fúvókán szivattyú segítségével történő átpréselésével. A fúvóka másik részén egy folyadékhártya alakul ki, amiről véletlenszerűen szakadnak le a 5-500 mikron méretben létrejövő cseppek. (A mikront nevezik mikrométernek is, nagyságát tekintve a mikron a milliméter ezredrésze.) A gyakorlatban azonban a képződött permetcseppek közül a 30 mikronnál kisebb átmérőjű cseppek el se érik a növényt. Ezek a cseppek 20-25 Celsius fokon, 60%-os páratartalom mellett a fúvókától 1 méterre már elveszítették a folyadéktartalmuk felét, 1-2 méteren belül pedig teljesen kiszáradnak, a maradék 8-10 mikronos rezídiumok viszont felszállnak a felhőkbe, és akár több kontinenst is utazhatnak. Így mutattak ki már az északi-sarki jégmintákban is DDT-hatóanyagot.
Az igazán nagy veszteség a 300 mikronnál nagyobb cseppeknél van, mert ezek vagy el se jutnak a növényre, vagy a leveleken az erek mentén összefolynak, és megint csak lecsöppennek a földre. A szántóföldi permetezésnél általában 300 liter/hektáros lémennyiséggel tudnak permetezni, és még a legjobb szórófejeknél is 200 liter/hektár permetlére van szükség. Szőlő- és gyümölcsültetvényekben viszont 400-500 liter, vagy még ennél is nagyobb hektáronkénti lémennyiséggel dolgoznak. A kijuttatott lémennyiség több mint 50%-a veszteség.
- mondta Törőcsik Pál.
A probléma megoldása a CDA-technológia (Controlled Droplet Application), vagyis a szabályozott cseppméretű permetezés, más szavakkal a szabályozott méretű cseppképzés. Ennek során a permetlevet mindenféle túlnyomás nélkül juttatjuk fel egy forgó, fogazott tárcsára, amely tárcsát 3-15 ezer/perces fordulattal lehet forgatni. A feljuttatott lémennyiség és a fordulatszám függvényében pedig olyan méretű cseppeket lehet képezni, amilyenekre az adott művelethez épp szükségünk van. A módszer sikeressége abban rejlik, hogy ha egy cseppnek az átmérőjét a duplájára emeljük, a benne foglalt lémennyiség a nyolcszorosára nő. Ha ezt megint megduplázzuk, akkor a hatvannégyszeresére. És ez visszafelé is igaz. Ez a gömbtérfogat-arányszám, ami ebben az esetben 1:8. Ez mutatja meg, hogy hol vész el a nagy lémennyiség a permetezés során, és hogy hogyan lehet a CDA-technológiával 3-10 liter/hektáros lémennyiséggel ugyanolyan hatást elérni, mint a 300 literes hektáronkénti lémennyiséggel a hidraulikus cseppképzés esetén.
A megfelelő cseppméret elérése még nem elég, ugyanis ezt a cseppet addig mindenképpen meg kell védeni a kiszáradástól, amíg az el nem éri a célfelületet. Erre a kihívásra született meg a megoldás a drónvíznek nevezett vegyülettel, amely a felületén utaztatja a permetlevet, nem engedve kiszáradni azt, a célfelületre érve pedig 2,5-3,5-szörösére növeli a permetlé terülési együtthatóját, vagyis megnöveli a biológiai felszívó zónát is. A cég által végzett drónos permetezési kísérletek azt mutatták, hogy ezzel az eljárással a növényvédelem költsége 40%-kal csökkent, ami a négy alapkultúra (búza, kukorica, repce, napraforgó) esetében az évi 40 milliárd forintot is elérheti. A drónos permetezés másik pozitív hozadéka az volt, hogy az időben elvégzett permetezések termésnövekedést is jelentenek, számszerűsítve minden 1%-os termésnövekedés (a fenti négy alapkultúránál) 9,5 milliárd forintnyi plusz hasznot jelent. Ezzel tehát nagyon érdemes foglalkozni a jövőben, mondta Törőcsik Pál, már csak a drónok mezőgazdasági munkálatokba való bevonásának érdekében is. A Paulinus-Agro Kft. ügyvezető igazgatója azonban azt is elárulta, hogy a cégük a drónokon túl a jövőben a szántóföldi gépeket és az ültetvénypermetezőket is ezekkel a CDA-technológiás permetezőkkel szeretné felszerelni.
