Robottal fejne? Az új technika egészen más takarmányozást kíván

Rohamosan terjednek az istállórobotok és a fejőházi robotok - hangzott el a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. A technika előnye, hogy ilyenkor a tehén önállóan jelentkezik fejésre, így a tej leadását nem előzi meg hajtás és várakozás, vagyis stressz. Éppen ezért nagyon szép termelési eredmények születnek a robotos gazdaságokban. De csak akkor, ha a tehén valóban bemegy a fejőgépbe, és ott azt a minőségű granulátumot találja, amire vágyott.

Gregosits Balázs, Vitafort Zrt. K+F igazgatója arról beszélt a Portfolio Agrárium 2020 konferencián, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a robotfejéses technikák növelik a tejhozamot és javítják a minőséget, aminek alapvető oka, hogy a tehenek által önállóan felkeresett fejőgépek előtt nincs sem felhajtás, sem sorban állás, várakozás, egyszóval lényegesen csökken az állatokat érő stressz.

Az állatok közérzete olyan mértékben javul, hogy a termelés 8-13 százalékkal tud növekedni"

- emelte ki a szakember. A fejőrobotok alkalmazását a munkaerőhiány motiválja, bizonyos méret felett szükségszerűnek látszik az élő munkaerő kiváltása robottal. Közel 50 ezer robotfejőgép működik ma a világban, ennek nagyjából 80 százaléka Európában található - sorolta Gregosits Balázs. A Vitafort Zrt. úgy tapasztalja, hogy hazánkban is folyamatosan nő az érdeklődés ezen technika iránt. Jelenleg 26-30 olyan gazdaság van Magyarországon, amelyekben robottechnika működik, mások pedig már a beruházás előtt állnak. Ezért a Vitafort alkalmazkodott az új technikához illeszkedő takarmányozási elvárásokhoz.

Gregosits Balázs (Fotó: Stiller Ákos)

"Takarmányozási oldalról több döntés is megelőzi a választott receptúrát. Tudni kell, hogy a tejmennyiség vagy a -minőség növelése-e a cél, mit tesz lehetővé az állomány genetikai potenciálja, milyen tömegtakarmány-bázisra lehet támaszkodni a célok eléréséhez.

A robottechnika ezen felül két további elvárást is támaszt: nem adhatjuk oda a tehénnek az összes energiát biztosító, teljes takarmánykeveréket, hiszen akkor nem lesz, ami becsalogassa a fejőgépbe. A másik, hogy a csalogató granulátumnak tűrnie kell a technológiát, nem porosodhat a gépben"

- magyarázott a fejlesztési igazgató. Ezért egyrészt megalkottak egy olyan takarmánykeveréket, ami a tehén termelésszintjénél mintegy 7 literrel kevesebb tej előállításához biztosít energiát, másrészt létrehoztak egy csalogató granulátumot. A feladat az volt, hogy a tehén elmenjen fejésre, összeségében elegendő szárazanyagot vegyen fel, és a bendő-pH tartsa az 5,8-6,2-es optimális szintet.

A hiányzó energiamennyiség pótlása tehenenként és naponta 1-8 kg granulátum adagolását kívánta meg a fejőberendezésben. Különböző összetételű granulátumokkal kísérleteztek a fejlesztők, mire megtalálták azt, amelyik élettanilag és formulázását tekintve is megfelelőnek bizonyult. Kiderült, hogy a robottechnika nemcsak stresszmentesebb fejést tesz lehetővé, de egy sor egyéb kedvező hatása is van. Az, hogy a teheneknek aktívan kellett keresniük a termeléshez szükséges kiegésztő takarmányt, mozgásba hozta őket, javult az étvágyuk, a szárazanyag-felvételük és még a szaporodás-biológiai mutatóik is. Ezek olyan pluszok, amelyek a termés 8-13 százalékos emelkedésén és a minőségi paraméterek javulásán felül mutatkoztak. Tanulság volt az is, hogy az alaptakarmányban a keményítő helyett a rostból származó energiabevitelre kell a gyártónak koncentrálnia.

"Sokat dolgoztunk a legjobb megoldáson. Most elmondhatom, hogy takarmányozási oldalról képesek vagyunk a leghatékonyabb kombinációt nyújtani az istállórobotos és a fejőházi robottechnikához" -mondta Gregosits Balázs. Hozzátette: a folyékony takarmányozásról sem szabad elfeledkezni a tehenészetekben, hiszen kiváló élettani hatása van a cukorgyári melasznak és az élesztőfermentáció melléktermékeinek.