A talajbaktériumok és -gombák részt vesznek a tápelemek átalakításában, mobilizilásában, amelyeket aztán a növények felvesznek. A mikroorganizmusok testéből és anyagcseretermékeiből áll össze maga a humusz is. Miközben a növények felszippantják a tápanyagokat, rengeteg vizet el is párologtatnak, de ennél is több nedvesség lép ki a légkörbe a talaj pórusain keresztül. A párolgást pótló csapadék azonban egyre hektikussan érkezik Magyarországra - mutatott rá Vattay Antal, a Water&Soil Kft. ügyvezetője a Portfolio Agrárium 2020 konferencián Kecskeméten.
A klímaváltozás vízkészlet-kockázattal jár, a számítások szerint Magyarország ebből a szempontból a közepes kockázatú országok közé tartozik. Tény, hogy a Kárpát-medence jobban melegszik, mint Európa többi része, de az éves csapadékmennyiség nem fog számottevően változni, viszont 15 alkalommal fog megérkezni a teljes mennyiség fele. Vagyis özönvizes és aszályos periódusok váltják egymást. Ha a talajművelés nem segíti a vízmegőrzést, akkor azonos csapadékmennyiség mellett is vízproblémáink lesznek - intett az ügyvezető. Ezzel kapcsolatban cégük szabadalmaztatott megoldására hívta fel a figyelmet.
A Vízőr egy erősen higroszkópikus, viszkózus anyag, ami magába szívja a légköri nedvességet, ugyanakkor a gyökérzet szívóereje képes azt kiszivattyúzni belőle, így a párolgással ellentétes irányú vízáramlási folyamat indul be a talaj felső rétegében. A hígított Vízőrből mindössze egy millilitert kell kipermetezni hektáronként. Bár a Vízőr saját tömegének 60 százalékát képes megkötni vízből, a fentiek alapján nem ennek köszönhető a hatékonysága, hanem annak, hogy ezt folyamatosan teszi: amint a talajélet kiszippantja belőle a folyadékot, újra pótolja azt a légkörből. Mindezt 3 hónapon át képes szolgáltatni, utána káros maradék nélkül elbomlik.
A biogazdálkodásban is engedélyezett készítmény hatására kedvezőbb viszonyok alakulnak ki a mikroorganizmusok számára a talajban, így növekedni kezd a számuk és tevékenységük, ami pedig a hozamok emelkedéséhez vezet - valahogy úgy, mintha öntöznénk, csak éppen öntözés nélkül. Ahol pedig öntözni kell, ott a cég eredményei azt mutatják, hogy a termék segítségével a vízpótlás költsége akár 50 százalékkal csökkenthető a szántóföldi kultúrákban.
A kedvezőbb talajnedvességnek tudja be Vattay Antal, hogy független kísérletben a napraforgóban a Vízőrrel kezelt terület termésátlaga 14 százalékkal volt magasabb a kontrollal szemben, kukoricában 12 százalékkal nőtt a hozam, míg cukorrépában 26 százalékkal. Kiemelte, hogy a mikroorganizmusok nagyobb száma nagyobb humuszréteget eredményez a talajban, azaz a Vízőr közvetve humuszképző szerepet is játszik, így az eljövendő termésekre is hatást gyakorol.
