Az Európai Unió már egy jó ideje dolgozik azon, hogy a fenntarthatóságot erősítse, az élelmiszeripar számára azonban fontos, hogy az új előírások hogyan befolyásolják majd a szektort - mondta Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. Hozzátette, az új szabályok, döntően szigorítanak, például az egyik ilyen, hogy az egyszer használatos műanyagok hogyan kerülnek majd kivezetésre.
Egyre népszerűbbek a különböző alternatív csomagolóanyagok, ugyanakkor nem mindegyik bizonyított még hosszútávon, és könnyen lehet, hogy egy ma fenntarthatónak tűnő megoldásnak a valóságban nagyobb az ökológiai lábnyoma mint az egyéb csomagolóanyagoknak - hangsúlyozta Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánci-biztonsági Hivatal (Nébih) osztályvezetője. Egy felmérés szerint a fogyasztók 85 százaléka tud arról, hogy változhatnak a közeljövőben a termékcsomagolást érintő előírások, és a többségük támogatja is ezt, viszont abba már csak kevesen fektetnének energiát, hogy például az előző napon vásárolt szatyrot visszavigyék a boltba. A szakember szerint fontos elmondani, hogy az élelmiszeripar és a műanyag nem ellenség, az alternatív anyagok területén pedig gőzerővel folynak a fejlesztések. Kiemelte, hogy a globális számok azt mutatják, hogy nagyon sok megtermelt élelmiszer megy jelenleg veszendőbe, és habár sokan azt gondolnák, hogy inkább a gazdag országok pazarolnak, valójában azonban a fejlődő országok is. Érdekesség, hogy a legkevesebbet a két fős háztartások pazarolnak, a legtöbbet pedig az egyfősek, azt azonban legszögezte az osztályvezető, hogy az élelmiszerveszteség és az élelmiszerpazarlás fogalmak közel sem ugyanazt jelentik.
Mucska Péter, a Coca-Cola HBC Magyarország vállalati kapcsolatok vezetője azt emelte ki, hogy sokan azt hiszik az új uniós szabályozás szerint be lesz tiltva a PET palack, holott erről nincs szó, mindössze vissza kell majd gyűjteni őket, hiszen egy 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyagról van szó. A Coca-Cola a visszagyűjtött palackokból PET palackot szeretne majd gyártani, ennek a megvalósítása érdekében pedig egy feldolgozó gyárat akarnak létesíteni Magyarországon, így a hazánkban eladott palackokból magyar üzemben készülhet újra PET palack alapanyag - tudatta a szakember.
Több, a csomagolásra vonatkozó irányelv is megjelent az utóbbi években, ilyen például a csomagolási hulladékról szóló irányelv, vagy az egyszer használatos műanyag termékek irányelve - közölte Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára. Hozzátette, a fókuszban a gyorsétkeztetésre használt csomagolóanyagok vannak, nem az általános élelmiszereké és ételféleségeké. Kitért továbbá arra is, mit is jelent pontosan a fenntartható csomagolás, itt ugyanis a maximális áruvédelem a legfontosabb, és ebből a funkcióból kicsit sem szabad engedni, ugyanakkor szem előtt kell tartani az ökológiai lábnyomot, és a maximális körforgásban tartást is.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója szerint a műanyagokkal kapcsolatban mindig érdemes a fogyasztók és a gyártók felelősségéről is beszélni, hiszen a szelektív gyűjtés ugyanannyira fontos, mint a feldolgozás. A csomagolással azonban mindig észszerűen és óvatosan kell bánni, a megfelelő technológiával ugyanis könnyebben meg lehet gátolni az élelmiszerveszteséget. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy azok a cégek, amelyek képesek átállni az újfajta csomagolásra, marketing szempontjából is jól járnak, és egyfajta lehetőségként is felfoghatják ezeket a változásokat. A csomagolóanyagokat érintő előírások változásával kapcsolatban a szakember kitért arra, hogy
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az új uniós irányelveket meg kell oldania Magyarországnak is, és nem mindegy, hogy a tagállamok ezeket hogyan fordítják majd le saját országukra vonatkoztatva, hazánk számára is az a legfontosabb, hogy a magyar piaci szereplők versenyképességét megőrizzük. A szakember szerint minden élelmiszeripari cég másképp éli majd meg a csomagolóanyagok változását, hiszen nem minden vállalkozás tud erre erőforrásokat áldozni, de arra figyelni kell, hogy senki nem maradjon le. Kiemelte, hogy a legtöbb csomagolóanyag feladata, hogy védje a termékeket, és sokáig megőrizze azok minőségét.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke tájékoztatott arról, mikre kell majd odafigyelnie Magyarországnak a következő időszakban az élelmiszeripari csomagolásra vonatkozó új szabályozással kapcsolatban. Mint mondta, fontos, hogy csak olyan megoldások szülessenek, amelyek élelmiszerbiztonsági szempontból semmilyen kompromisszumot nem jelentenek, vagyis a jelenlegi szigorú élelmiszerbiztonsági gyakorlat kicsit sem gyengülhet. A szakember szerint nem szabad továbbá olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek pillanatnyi érzelmi alapú döntések eredményeként jó ötletnek tűnnek, ilyen például bizonyos anyagok kivonása a forgalomból, és helyettük egyelőre még kevésbé ismertek használata. Mint mondta, Magyarországnak részben a versenyképessége megőrzése céljából nagyon oda kell figyelnie arra, hogy a környező országok szabályozása hogyan fog változni a csomagolóanyagokkal kapcsolatban, emellett fontos lenne, hogy a hazai piaci szereplők, illetve döntéshozók több és konstruktívabb beszélgetéseket folytassanak egymással.
