A világ mostanra minden országában jelenlevő coronavírus-járvány, a rendelkezésre álló munkaerő és az ellátási láncok megzavarásával, hatással lehet az élelmiszerbiztonságra is. A FAO a szervezet hivatalos oldalán megjelent legújabb cikkében arra figyelmeztette az országokat, hogy a világ egy élelmiszerválságot kockáztat azzal, ha nem tesznek gyorsan lépéseket azért, hogy megvédje a globális élelmiszer-ellátási láncokat, és nem enyhítik a járvány élelmiszer-rendszerre gyakorolt hatásait, írta meg a CNBC. A FAO szerint áprilisban és májusban problémák lehetnek az élelmiszer-ellátásban.

A FAO szerint a szabad mozgás korlátozása és a munkások megfertőződés miatti félelméből fakadó viselkedése is árthat a mezőgazdaságnak. Ezek a körülmények pedig hatással lehetnek az élelmiszer-feldolgozókra is, akik a mezőgazdasági termékek túlnyomó többségével foglalkoznak. Már látni lehet az élelmiszerek szállításával kapcsolatos logisztikai kihívásokat, vagyis hogy nem lehet egyik pontból a másikba élelmiszert szállítani, és a járvány hatását az állattenyésztési szektorban, nevezetesen a takarmány-ellátás nehézségeit és a vágóhidak (logisztikai és munkaerő-problémák miatti) csökkentett kapacitását. Ez nagyban hasonlít arra, ami Kínában történt, írta a FAO.

Egyelőre az élelmiszer-ellátásban jelentkező zavarok minimálisak és a rendelkezésre álló készletek elegendőek. De egyre valószínűbb, hogy hirtelen áremelkedések lesznek az olyan magasabb értékű termékeknél, mint például a húsáruk és más romlandó termékek, ellentétben a legfontosabb élelmiszerekkel, amelyekből szintén megfelelő készletekkel rendelkezünk, jelezte a FAO.

A Fitch Solutions szerint a globális élelmiszerkészlet meglehetősen bőséges, a 2020-2021-es gazdasági év jó kilátásokkal kecsegtet, köszönhetően a fő termelési régiókban tapasztalható enyhe időjárásnak. A gabonatermelés a fejlett országokban általában alacsony népsűrűségű területeken található, nagy gazdaságokban történik, amelyeket kevésbé veszélyeztetnek a járványok, de a munkaerő-igényes területek, mint például az olajpálma-ültetvények vagy a húsfeldolgozás, jobban ki vannak téve az alkalmazottak megfertőződése veszélyeinek, ezáltal az ideiglenes lezárásoknak és más intézkedéseknek, írta a Fitch Solutions a közelmúltban. Például Malajzia legnagyobb pálmaolaj-előállító államában, Sabahban három körzetben is elrendelték az ültetvények lezárását, miután néhány munkásak pozitív lett a koronavírus-tesztje.

Noha a legfontosabb élelmiszerekből megfelelő készletekkel rendelkezünk, a munkaerőhiány és a logisztikai problémák ellenére is, minden olyan korlátozás, amelyet a stratégiai készletek fölött rendelkező országok tesznek, megnöveli az élelmiszerválság kialakulásának kockázatát. Néhány ország elkezdhet kereskedelmi korlátozásokat bevezetni, vagy nekiláthat agresszívan készleteket felhalmozni, hogy saját maga részére így teremtse meg az élelmiszer-biztonságot, de ezek a viselkedések könnyen elszabadulhatnak, ami a gabonafélék és a repce árainak emelkedéséhez vezethet - véli a Fitch Solutions

A legfontosabb növénytermesztő országok közül Vietnám már megfékezte a rizsexportját, Oroszország pedig leállította a gabona kivitelét az országból. Kazahsztán szintén felfüggesztette a búzaliszt, kölesliszt, cukor, napraforgó olaj és néhány zöldség exportját. Az ilyen lépések viszont felgyorsíthatják az élelmiszerárak emelkedését, ráadásul olyan időkben, amikor a fogyasztók aggódnak a lezárások miatt, és ezért saját maguk is készleteket halmoztak fel otthon, írta a Fitch Solutions. Az élelmiszer-protekcionizmust célzó intézkedések országos szintű végrehajtása az élelmiszer-biztonság megteremtése érdekében, így például a kiemelt fontosságú ellátók kivitelének korlátozása, vagy az agresszív állami készletfelhalmozás szintén komolyan zavarhatja a globális élelmiszer-ellátást.

A Fitch Solutions szerint azok az élelmiszerárak emelkedésének leginkább kitett országok, amelyek a hazai élelmiszer-ellátásukhoz nagy mennyiségű importra van szükségük, így például Kínának, Japánnak, Dél-Koreának és a Közel-Kelet országainak. De veszélyben vannak azok a gazdaságok is, ahol meggyengült a nemzeti fizetőeszköz, mint például Indiában és Indonéziában, ugyanis az áruk értékét a nemzetközi piacokon dollárban fejezik ki.