Alig egy hete történt, hogy az Agrárszektor megkérdezte Lévai Ferencet, a MA-HAL szóvivőjét a halászati ágazat helyzetéről. A szakember elmondta, hogy a koronavírus máris komoly veszteségeket okozott az ágazatnak, és hogy ha nem kezelik szakszerűen a krízist, az évekkel vetné vissza a teljes haltermelési szektor fejlődését.
Az azóta eltelt napokban az intenzív halgazdaságok helyzete tovább romlott. A romániai export folyamatosan csökken, a közétkeztetés, valamint a HORECA szektor minimális fogyasztásával a felvevőpiacok jóformán megszűntek. A kiskereskedelemben is jelentős visszaesés tapasztalható, sok üzletben bezárták a halpultokat, és nincs rendelés, még a fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés (mozgóárusítás) is leállt.
Az intenzív gazdaságokban a kereslet visszaesése és az import halliszt, szója behozatali nehézségeknek köszönhető takarmányellátás-bizonytalanság miatt a takarmányozást visszavették 30-40%-kal, ami napról napra milliós károkat jelent a gazdálkodóknak. A helyzetet a munkavállalók esetleges megbetegedése tudja tovább súlyosbítani, ennek hatásait mérsékelő megoldást jelenthet, több, egymást váltó csoport kialakítása, ahol az egyes csoportok tagjai mindig együtt vannak a telepen, és a csoportok között nincs átjárás.
A termelési technológiából adódóan nagy gondot jelent - a felhalmozódott friss, illetve fagyasztott készletek miatt - a vágások csúszása, valamint az ennek következtében feltorlódó egymást követő korcsoportok elhelyezése, kényszer-túltartása. Ezáltal romlanak a fajlagos termelési mutatók (csökken a súlygyarapodás, takarmányértékesítés, nő az elhullás, technológiai veszteség stb.), végső soron pedig a jövedelmezőség. Mindezek miatt az érintetteknek érdemes fontolóra venni az állományok észszerű csökkentését, mert a piacok beszűkülése és a jövőbeli értékesítési bizonytalanságok miatt a folyamatos takarmányozás veszteséget termel. A helyzet kezeléséhez továbbá értékesítési és tárolási lehetőségekre van szükség. A károk minimalizálása érdekében az etetett takarmányok mennyiségének észszerű csökkentése is megfontolandó.
A hazai halfogyasztás 2018-ban 6,7 kilogramm volt, amely az európai átlaghoz képest (25 kg/fő), nagyon alacsony, sőt évek óta ezzel az értékkel a tagországok sereghajtói vagyunk. Más európai, tengeri halászattal nem rendelkező országok is jóval előrébb járnak a halfogyasztásban.