A COPA-COGECA EU mezőgazdasági szövetségének közlése szerint a válság hatására a kormányok által, a járvány megfékezése érdekében meghozott intézkedések végrehajtása következtében "gyors piaci zavar" keletkezett az állattenyésztési ágazatokban, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
- mondta Pekka Pesonen, a szervezet főtitkára, még 2020. április 7-én.
Pekka Pesonen kiemelte azon gazdasági hatásokat, amelyekkel az állattenyésztőknek szembe kell néznie az állati termékek otthoni fogyasztásának csökkenése, az iskolák bezárása, valamint a vendéglátás, az ételkiszállítási és az egyéb étkeztetési csatornák elvesztése miatt. Példaként említett egy ír marhahús-feldolgozó céget, amely naponta több mint egymillió hamburgerhúst gyártott a McDonald's részére Európában, de elvesztette piaca egy részét, amikor a gyorséttermi láncok ezrei zártak be a COVID-19 hatására. A COPA-COGECA főtitkára hozzátette, hogy a könnyen elkészíthető élelmiszerek "pánikvásárlása", továbbá az, hogy az általános gazdasági bizonytalanság következtében a fogyasztók az olcsóbb termékek vásárlása irányába mozdultak el, nem enyhített az európai állattenyésztők kedvezőtlen helyzetén.
A fenti kihívásokra reagálva a szervezet három levelet küldött Wolfgang Burtschernek, az Európai Bizottság újonnan kinevezett, a kutatásért, innovációért és a mezőgazdaságért felelős főigazgató-helyettesének, amelyekben felvázolták, hogy a marhahús-, a tej-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatok kihívásaira vonatkozóan várnak intézkedéseket. A COPA-COGECA szorgalmazta, hogy a Bizottság hozzon vészhelyzeti piaci intézkedéseket, ideértve a magántárolási támogatás bevezetését a speciális, magas minőségű darabolt marhúsra és borjúhúsra, valamint a tejtermékekre vonatkozóan. A felhíváshoz a közelmúltban az Európai Tejipari Szövetség is csatlakozott a kínálat és a kereslet kiegyensúlyozatlanságának következtében kialakult kedvezőtlen tejpiaci helyzetre való tekintettel.
A gazdálkodói érdekképviseleti szervezet szintén felhívást intézett a Bizottság felé, hogy vezessen be rendkívüli intézkedéseket, amelyeket a közös piacszervezésről szóló rendelet (CMO) engedélyezett. Ez a válságkezelő alapra vonatkozik, amelyet a KAP 1. pilléréből finanszíroznak, és évente körülbelül 400 millió eurót tesz ki. A válságkezelő alapot soha nem használták fel, de az EU mezőgazdasági miniszterei szorgalmazzák, hogy jelen helyzetben az uniós intézkedési csomag részeként ezen alap által biztosított pénzügyi források felhasználásával is nyújtsanak segítséget a gazdálkodóiknak, hogy azok minél hatékonyabban tudjanak megbirkózni a koronavírus járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági következményekkel.
Az Európai Bizottság eddig egy 100 milliárd eurós hitelcsomagot hirdetett meg annak érdekében, hogy az európai gazdaság felszínen tudjon maradni a COVID-19 világjárvány idején és azt követően. Továbbá ez a csomag magába foglalt a mezőgazdasági termelőknek a KAP révén nyújtott speciális támogatási elemeket is, mint például a KAP kifizetési kérelmek benyújtási határidejének május 15-ről június 15-re történő meghosszabbítását az összes tagállam részére. Ezen kívül a közvetlen kifizetések 50%-ról 70%-ra való, a vidékfejlesztési kifizetések pedig 75%-ról 85%-ra történő növelését, amelyeket a gazdák október közepétől kezdnek majd megkapni.
A Bizottság az állami támogatási szabályokat is enyhítette. Néhány tagállam, például Görögország és Dánia már jóváhagyta az agrár-élelmiszeripari ágazat célzott támogatását. A Bizottság szerint itt a gazdálkodók vállalkozásonként 100 ezer eurót, az élelmiszer-feldolgozó és marketing vállalkozások pedig legfeljebb 800 ezer eurót kaphatnak, ám ez a finanszírozás nem alapulhat a forgalomba hozott termékek árán vagy mennyiségén.
Számos civil társadalmi szervezet aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság hogyan tervezi a Covid-19 pénzügyi támogatásoknak az odaítélését, és arra szólította fel, hogy az EU pénzét csak akkor használják fel, ha annak felhasználásával egy, a társadalom és a környezet védelmén alapuló, ellenállóbb társadalmat tudnak felépíteni.
- mondta Ester Asin, a WWF Európai Politikai Hivatalának igazgatója.
A szervezet azt szorgalmazza, hogy az agrár-élelmiszeripari támogatásokból a fenntartható élelmiszer-előállítási és gazdálkodási modellek részesüljenek, a szokásos üzleti megközelítés helyett. Véleményük szerint ez hosszú távon elősegítheti a gazdasági stabilitás fokozását a jövőbeli mezőgazdasági ágazatokban, és több hazai termelőt támogat.
A COPA-COGECA az állattartóknak nyújtandó többlettámogatáson felül nemrég azt kérte még az Európai Bizottságtól, hogy halassza el a "Termőföldtől az asztalig" stratégia elindítását.
