Hatalmas változásokat okoz a koronavírus-járvány az európai húspiacon, és ez kihat a magyar ágazati szereplők értékesítési lehetőségeire is. A termékexport célországai mára "bezárkóztak", ezért a hazai húsfélék iránti megrendelések jelentősen visszaestek, illetve a belföldi fogyasztói kereslet is hektikussá vált.

Európai szinten különösen az vezet feszültségekhez, hogy a Kínába irányuló - elsősorban Németországból származó - hússzállítmányok lelassultak, így most több uniós tagország is máshol keres piacot feltorlódó termékeinek. Emiatt ágazati tapasztalatok szerint a hazai multinacionális kiskereskedelmi láncokban olyan német, belga, spanyol és lengyel húsok jelentek meg, amelyek dömpingárakon érkeznek az országba.

Ennek nyomán például a külföldről származó sertéscombot egyes üzletláncok ezer forint körüli kilónkénti fogyasztói árakon kínálták, miközben a hazai húsipar átadási árai az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) statisztikái szerint a sertéscombnál 1100-1200 forint között mozognak. Ezért a dömpingárasnak tartott behozatal "harapófogóba kényszerítheti" a hazai húsfeldolgozókat, amelyeknek az alapanyagul szolgáló sertéseket rendkívül drágán kell felvásárolniuk.

A hazai elősertés árak egy év alatt 45-50 százalékkal nőttek, mert az afrikai sertéspestis miatti világszintű állatkivágások az utóbbi időszakban jelentősen fokozták a nemzetközi keresletet, és ez nálunk is látványos áremelkedést váltott ki. A húsipari vállalatoknak a nagyobb felvásárlási árakat meg kell fizetniük, de termékeik átadási áraiban eddig a költségnövekedések felét tudták csak érvényesíteni a kiskereskedelem felé. Ezért a cégek piaci helyzete drasztikusan romlana, ha a dömpingáras húsbehozatal a jelenlegi húsipari átadási árakat is letörné, miközben a sertésárak az európai készletkisöprések után is változatlanul magasan maradnának.

Egyes vélemények szerint a mostani húsbehozatallal kapcsolatban felmerülhet a tisztességtelen forgalmazói magatartás lehetősége is, ha a kiskereskedelmi láncok a külföldi termékeket egyes esetekben önköltség alatt értékesítik, hogy azokat még vonzóbbá tegyék a fogyasztók számára. Ezért az ágazati szereplők úgy vélik, hatósági vizsgálatokkal kellene tisztázni, hogy az olcsó külföldi sertéshúsok miként juthattak az áruházláncok polcaira.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz egyelőre nem érkeztek közvetlen bejelentések, de a Nébih a hatáskörébe tartozó piaci folyamatokat folyamatosan vizsgálja - közölte az agrarszektor.hu-val a hivatal. Így az ellenőrzések kiterjednek a tisztességtelen forgalmazói magatartásra és a beszerzési ár alatti értékesítésre is.

A Nébih tájékoztatása szerint minden kereskedő és beszállító számíthat hatósági vizsgálatokra, ha megsérti a jogszabályokat, illetve a jogsértések gyanúja felmerül. A hivatal a vizsgálatokhoz számos "eszközt" felhasználhat, amelyek között a különböző adatbázisok összevetése, illetve a társhatósági együttműködés is szerepel.