Öntözés

Öntözésnek nevezzük a természetes csapadék mesterséges pótlása érdekében, a vízügyi hatóság által engedélyezett mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területen történő, vagy a jogszabály alapján öntözhető gyepterület fenntartását biztosító vízhasználat - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Általánosságban: az öntözés kétlépcsős folyamat, a rendszer kiépítéséhez vízjogi létesítési engedélyt, valamint az üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. Az ezekre kiadott vízjogi üzemeltetési engedély hatályossága akár 20 évben is megállapítható. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem kell vízjogi létesítési engedélyt kérni, ilyen például az egyszerűsített vagy rendkívüli öntözési vízhasználat.

Fontos segítséget kapnak a magyar gazdák: így kerülhetik el az aszályt a földeken

Rendkívüli öntözéssel még elkerülhető az aszály.

Egyszerűsített öntözési vízhasználat

Ez 100 ha alatti öntözendő terület esetében olyan öntözési célú vízhasználat, amely során a vízkivétel és a vízellátás ideiglenes szivattyúállással - telepített vízelosztó-hálózat nélkül - felszíni vízből biztosított a rendelkezésre állásig. Az egyszerűsített öntözési vízhasználat esetében a naponta kivett vízmennyiséget öntözési gépüzem naplóban kell rögzíteni. Egyszerűsített öntözési vízhasználatra csak vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. Egyszerűsített öntözési vízhasználatra szóló vízjogi üzemeltetési engedély - a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett - az egyszerűsített talajvédelmi terv alapján kialakított talajvédelmi szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évig hatályos.

Rendkívüli öntözési célú vízhasználat

Ez a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban, a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül történhet, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m3/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül 1 hónap időtartamig történő kijuttatása. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez szakhatósági állásfoglalást nem kell csatolni.

Forrás: MTI/Sóki Tamás

A vízügyi hatóság a bejelentés tartalmáról a növény- és talajvédelmi, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot a bejelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül tájékoztatja. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentését követően a vízhasználat azonnal megkezdhető. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentés szerinti gyakorlását a vízügyi hatóság a vízhasználat időtartama alatt a helyszínen ellenőrizheti. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivételre utaló adat esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tart, és a vízkivételt megtiltja.

Ha ugyanazon mezőgazdasági területet a vízhasználó a rendkívüli öntözési célú vízhasználat időtartamát követően is öntözni tervezi, a további öntözéshez egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély vagy öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat során kivett vízmennyiséget a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban fel kell tünteti. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását csatolni kell.

Mentőövet dobtak a magyar gazdáknak: több esetben sem kell vízkészletjárulékot fizetni

Módosult a fizetési kötelezettség a veszélyhelyzet idejére.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználattal kapcsolatos NAK útmutató itt elérhető.

Az információk tájékoztató jellegűek a mindenkor hatályos jogszabályoknak kell megfelelni. Vonatkozó jogszabályok:

• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
• a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény