Az idén május 1-jétől bevezetett kiskereskedelmi különadó az éves forgalom alapján összeállított toplisták élén álló tíz legnagyobb kereskedelmi lánc közül a külföldi tulajdonúak profitját drasztikusan lecsökkenti. Ezek a társaságok ugyanis az árbevételük nagy része után a sávosan emelkedő adókulcsok közül a legmagasabb, 2,5%-os kulcs alapján fizetnek adót. Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek ún. franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt 0 vagy legfeljebb 0,1% adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük, tudhattuk meg a Deloitte Zrt. közleményéből.

A külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok a náluk kapható élelmiszerek közül több esetben, így például a friss zöldségeknél, gyümölcsöknél, húsnál, pékáruknál, tejtermékeknél az árak viszonylag alacsonyan tartásával igyekeznek a vevőket a boltba vonzani. Gyakran előfordul, hogy ilyen esetekben a kereskedő haszonkulcsa csak néhány százalék. Ebből kellene mostantól kigazdálkodni a 2,5%-os plusz adóterhet, emelte ki Dr. Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

A társaságonként évente több milliárd forintos új adóteher elgondolkodtatja az érintett nagyobb kereskedőket, hogy esetleg fogyasztói árat emeljenek vagy éppen a beszerzési árat próbálják meg csökkenteni annak érdekében, hogy ne veszítsék el a nyereség jelentős részét. Az éles piaci verseny miatt azonban az áremelés legfeljebb korlátozottan lehetséges. Ezért a nyomás a beszerző munkatársakra hárulhat, akiknek az lesz a feladata, hogy olcsóbban szerezzenek be a beszállítóktól, ezzel korrigálva azt, hogy az új adó miatt akár kevesebb, mint a felére vagy harmadára csökkenjen a nyereségük.

A kereskedők sok esetben méretüknél és éves eladási mennyiségüknél fogva gazdasági erőfölényben vannak több beszállítóval szemben. Különösen igaz ez a romlandó élelmiszerek tekintetében. Többek között ennek az erőfölénynek az ellensúlyozására született meg 2010-től a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény.

Most a kormány e szabályozást bővíti ki azzal, hogy a kereskedő

• nem csökkentheti egyoldalúan az agrár- és élelmiszeripari termékek beszerzési árát,
  
• és nem is fenyegetheti a beszállítót a közös megegyezéssel való árcsökkentés érdekében azzal, hogy különben csökkenti a rendelési mennyiséget, más beszállítótól szerzi be a terméket, vagy a beszállító termékét kizárja a fogyasztó felé akciósként hirdetendő termékek közül.

Az üzleti folyamatok és a vállalati kultúra változásával a nagyobb kereskedők ma már elsősorban nem az árak leszorítására törekszenek az élelmiszer-beszállítókkal való tárgyalások során, hanem partnernek tekintik őket, közös éves üzleti tervet dolgoznak ki velük a termékskálára, minőségre és értékesítési mennyiségre. A különadó bevezetése által okozott többletköltség azonban részben új helyzetet teremt ezekben az üzleti kapcsolatokban.

- tette hozzá Dr. Laczka Sándor.

A beszállítókat védő új szabály egyelőre csak a veszélyhelyzet idején lesz hatályos, de nem kizárt, hogy a kiskereskedelmi különadóhoz hasonlóan a veszélyhelyzet utánra is kiterjesztik majd az alkalmazását.