Ahogy a mezőgazdasággal foglalkozó emberek száma egyre csökken, átlagéletkoruk pedig egyre nő, a globális élelmiszer-rendszerekben óriási bizonytalanság tapasztalható, különösen, hogy a világban tomboló koronavírus-járvány is ront az ágazat munkaerő-ellátottságán. A XAG mégis hisz abban, hogy a termelésben esetlegesen bekövetkező káosz elkerülhető azáltal, ha az ágazatban erősödik az automatizálás. Éppen ezért a kínai gépgyártó az egyébként munkaerő-igényes rizstermesztési ágazatban próbálja magasabb szintre hozni a drónok alkalmazását, amelyek a csúcsidőszakban is képesek lehetnének az éjjel-nappali munkavégzésre, olvasható a Future Farming oldalán.
2020 áprilisában a XAG, a világon először, bemutatót rendezett a rizs vetésének manuális és drónos megoldását illetően. A műveletet egyrészt Kína “Happy Farms" nevű modern mezőgazdasági parkjában, másrészt pedig egy kis, Kuangtung megyei bemutató területen rendezték meg. A bemutató során két munkásnak 5kilogrammnyi rizst elvetnie egy már víz alatt álló táblán, bokáig az iszapba süllyedve. Ez meglehetősen idő- és energiaigényes munka volt, amelynek során a két munkás 25 perc alatt fejezett be egy 1200 négyzetméteres táblát.
A XAG drónja ezután előre beprogramozott útvonalon, a levegőből vetett rizst. A JetSeed magvető rendszernek köszönhetően a drón két perc alatt azonos mennyiségű munkát végzett el, mint a két munkás a 25 perc alatt. Egy XAG mezőgazdasági drón egy óra alatt 50 ezer négyzetméternyi területet képes lefedni, amihez ugyanennyi egyébként 50-60 ember kellene. A Happy Farms nemrég kezdte el alkalmazni a XAG önálló drónjait a területein a vetési, műtrágyázási és növényvédelmi kezelési munkálatok elvégzésére.
A bemutatóhoz használt JetSeed magvető rendszert a XAG mezőgazdasági drónjainak aljára lehet rögzíteni, és képessé teszi az eszközt arra, hogy a hozzá tartozó alkalmazáson egyszerűen beállított paraméterek alapján nagy sebességgel és precizitással a felső talajrétegbe juttassa a vetőmagokat. A rendszert emellett arra tervezték, hogy optimális eloszlásban és egyenletes sűrűségben vesse el a magokat. A hagyományos kézi vagy gépi kijuttatásokhoz képest a drónos vetéssel jobb arányban hajtanak ki a vetőmagok, és megnöveli a szárak megdőléssel szembeni ellenállását.
Kína számos gazdaságában égető probléma a munkaerő kérdése, amelyet tovább ront a gazdálkodók magas átlagéletkora. A kínai nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint Kína vidéki lakossága 23%-kal csökkent az elmúlt két évtizedben, miközben a mezőgazdasági munkások egyharmadát az 55 év fölöttiek teszik ki . Mivel az idősebb generáció lassan visszavonul, a fiatalok pedig inkább a városokba mennek a jobb munkalehetőségek miatt, az ázsiai nagyhatalomban az élelmiszer-ellátás jövője az emberi oldalról meglehetősen bizonytalannak látszik.
A közvetlenül vetett rizs (direct seeded rice - DSR) azt a koncepciót jelenti, amely alapján a vetőmagokat egyből a földekre vetik, és nem már kikelt palántaként kerülnek a földekre a későbbi növények. Ez egy fenntarthatóbb alternatíva a hagyományos kiültetéshez képest, ráadásul kevésbé rontja a talaj egészségét, és kevesebb vízre van hozzá szükség. Csakhogy, egészen mostanáig a DSR rendszerű vetést csak kézi vetéssel vagy nagy munkagépekkel lehetett véghezvinni. Ehhez jön még az a tényező is, hogy a komoly mezőgazdasággal rendelkező gazdaságokkal ellentétben a legtöbb, főként rizst termelő és fogyasztó ázsiai országban nincs rá mód, hogy a gazdák nagy, önjáró gépeket (pl. vezető nélküli traktorokat) vásároljon, mivel a termőföldek talaja, a táblák kis és szabálytalan mérete és az említett gépek magas költsége miatt soha nem hoznák be az árukat. Ezért is lehetnek ezeken a területeken komoly vetélytársai a nagy mezőgazdasági munkagépeknek a fürge kis drónok.
Például a XAG drónjai nemcsak arra lehetnek képesek, hogy növényvédő szerekkel kezeljék a rizsnövényeket, de az is megoldható velük, hogy a vetőmagok átültetés nélkül egyből a földekre legyenek kijuttatva.
A kínai gazdák a közelmúltban kezdtek el komolyan foglalkozni a drónokkal könnyűszerrel kivitelehető, éjszaka végzett vetésekkel, hogy megbirkózzanak a vetési időszakban tapasztalható komoly munkaerőhiánnyal. Egy drónkezelő elmondása szerint két fő előnye van a drónokkal éjszaka végeztetett vetésnek. Ezek közül az egyik az, hogy a levegőből végzett vetés sokkal precízebb napnyugta után, amikor általában kevéssé szeles az idő, mint napközben. A másik előny pedig az, hogy a gazdáknak több idő áll a rendelkezésükre a vetést illetően.
A XAG 2019 áprilisa óta Kína 11 tartományában, összesen 650 millió négyzetméteren alkalmazza a drónok által végzett közvetlen vetési megoldást. Ahogy a koronavírus azzal fenyegette a kínai gazdaságot, hogy lehetetlenné válik rendes időben rendesen elvetni a magokat, a XAG elkezdte arra buzdítani a gazdákat, hogy a cég drónjaival pótolják a munkaerő-kieséseket. A gazdasági zavarok ellenére Kína mezőgazaságában egy 3,5%-os növekedést lehetett megfigyelni a palántázási szektorban. Ahhoz, hogy az ország 1,4 milliárdos lakosságát el tudják látni alapvető élelmiszerekkel, Kína 4,6 millió hektáron vetett korai kelésű rizst, az előző évihez képest 0,2 millió hektárral nagyobb területen. Az ázsiai nagyhatalomban ugyanakkor erős munkaerőhiány tapasztalható a mezőgazdaságban, hasonlóan sok más országhoz, ez pedig komoly hatással lehet az élelmiszer-ellátottságra. Jelenleg számos országban külföldi idénymunkásokkal próbálják enyhíteni az emberhiányt az ágazatban. A XAG pedig azon a véleményen van, hogy az automata megoldásokra való átállás elsődleges fontosságú lehet a következő években.
