A magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, az előző évi mennyiséghez képest 9%-kal kevesebb. A hazai gyakorlat szerint a tógazdaságokban elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás tórendszerekben termelik a halakat. Továbbra is a ponty termelése a meghatározó az étkezési halak előállításában, ami a magyarországi természeti és klimatikus viszonyokra vezethető vissza, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

A magyarországi tógazdasági haltermelés sajátossága a regionalitás, ugyanis az ország egyes térségeiben egyáltalán nem jellemző a halastavi gazdálkodási tevékenység. A hazai haltermelésnek három régió adja a döntő hányadát hosszú évek óta, 2019-ben is a Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön összpontosult a halhústermelés 84%-a. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyékben is.

A halászati ágazatban ténylegesen felhasznált víz mennyisége 2019-ben közel 290 millió köbméter volt, ami 8,4%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva, így egy hektárnyi üzemelt tóterületre 2019-ben átlagosan 10 853 köbméter vízfelhasználás jutott. 2019-ben csapadékszegény volt az időjárás, ezért sok halastóban vízhiány alakult ki, volt, ahol 1-1,5 méternyi víz is hiányzott a tavakból.

Az intenzív körülmények között történő haltermelés olyan iparszerű tevékenység, ahol a termelés minden fázisa folyamatos kontroll mellett történik, a természetes folyamatok kevéssé, vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést, így azonos minőségű halhús előállítására van lehetőség. Magyarországon intenzív termelési kategória legfőképp az átfolyóvizes és a recirkulációs rendszerű medencés haltermelő rendszereket, továbbá a ketreces haltermelést takarja, de ebbe a kategóriába tartozik intenzitásánál fogva az átfolyóvizes rendszerű föld- vagy betonmedrű tavakban történő pisztrángtermelés is.

Magyarországon 2019-ben 21 vállalkozás 23 telephelyen üzemeltetett intenzív rendszert különféle halfajok tartására. A precíziós rendszerekben termelt hal mennyisége 2019-ben 4740 tonna volt, amely az előző évhez mérten 12%-os bővülést jelentett. A megtermelt étkezési hal mennyisége 3801 tonnát tett ki 2019-ben. Az étkezési célra szánt hal mennyisége az elmúlt néhány év során dinamikusan emelkedett, ami az intenzív rendszerekben uralkodó halfaj, az afrikai harcsa termelésbővülésének az eredménye. Az afrikai harcsa termelése 93,7%-kal részesedett 2019-ben az intenzív termelésből. Ezen kívül még kisebb arányban van jelen a pisztráng termelése, illetve a tokfélék medencés nevelése és egyéb halfajok termelése is a zárt rendszerekben.

A jelentés további részletei ezen az oldalon találhatóak.