A termelés feltételrendszere szempontjából alapvetően megnyugtató a helyzet idén a halágazatban, mondta el az Agrárszektornak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője. Hozzátette:
A takarmányának alacsonyan szinteken mozognak, a vízállások is jók a tavakban. Régen volt ilyen optimális állapot, hogy a tavak megfelelő vízszintje már feltöltődött és altalajvízszintek is jók. Bízhatunk tehát abban, hogy még egy meleg nyár esetén is megtartjuk a vízmennyiség nagy részét.
Nincs aki dolgozzon
A szakember szerint ugyanakkor a haltermelés továbbra is küzd a munkaerőhiány régi problémájával. Az egész mezőgazdaságban a fizikai munkások állománya folyamatosan csökken, így van ez a haltermelésben is.
Elképesztő problémáink adódnak abból, hogy több száz hektáros tógazdaságok a minimális 5-6 fős létszámot se tudják összeszedni a környékről, akivel egyáltalán dolgozni lehetne. Tetszik, nem tetszik, előbb-utóbb eljutunk oda, hogy nekünk is vendégmunkásokat kell foglalkoztatnunk, mert fizikailag nem tudunk a halászatban mindent megoldani technológiával, még akkor is, ha a gépesítésre törekszik az ágazat.
Lévai Ferenc hozzátette: elszórtan már van példa vendégmunkások alkalmazására, de nem olyan mértékben, mint más mezőgazdasági ágazatokban. Ez azonban hamarosan változhat, az ágazati szereplők ugyanis belátják, hogy kénytelenek távoli országokból munkaerőt toborozni, mert idehaza nem találnak a fizikai munkára jelentkező embert. Jó példát jelentenek más ágazatok tapasztalatai, hiszen ma már látható, hogy az indiai, fülöp-szigeteki dolgozók tisztességgel helytállnak például a tehenészetekben. Ezért a szakember szerint várható, hogy hamarosan a haltermelők is erre az útra lépnek, más lehetőségük ugyanakkor nincs.
Nagyot csalódtak a magyar haltermelők: nem ezt várták 2023-tól
Visszaesett a kereslet
Lévai Ferenc szerint a piaci helyzet sem alakul simán. Tavaly ugyan a megelőző évi nagy aszályhoz képest kedvezőbben alakultak a takarmányárak, ezért a halágazatban plusz termelés képződött. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor csökkent a kereslet, itt is tettenérhető volt az általános fogyasztáscsökkenés, amely a főszezonnak számító karácsonyi időszakban is megmutatkozott.
A fogyasztáscsökkenés jelenti egyébként a legnagyobb problémát, a halágazat is szembesül azzal, hogy ahogy a lakosság terhelhetősége csökken, azok az élelmiszerfajták kerülnek hátrányba, amelyek nem tekinthetők napi szükségletnek. Ilyen a hal is. Ebben a reálbérek növekedése hozhat változást, és az, ha az Agrármarketing Centrum remélhetőleg év végén elindíthatja az uniós forrásokból finanszírozott kampányát.
A keresletcsökkenés érinti a külpiacokat is. A kora tavaszi hullám után megtorpant az export, hiszen más országokban is több hal termett, és továbbra is jelen van a piacon a cseh konkurencia kedvező árú termékeivel.
Stagnáló árak, emelkedő költségek
Ennek eredményeképp az ágazat árakat sem tudott emelni, lényegében a mostani árak az egy évvel ezelőttinek felelnek meg. Ez, figyelembe véve az inflációs költségnövekedést, eléggé leapasztja az ágazat nyereségét.
Mindez azért jelent problémát, mert bár a takarmányárak most is alacsony szinten vannak, sok más költség jelentősen emelkedett. Különösen a szállítás drága a magas útdíjak miatt.
Ez azért is jelent komoly kiadást az ágazatnak, mert természetéből adódóan rossz hatásfokkal történik a fuvarozás, hiszen az élőhalat vízben kell szállítani.
Ahhoz, hogy el tudjunk vinni 100 mázsa halat, egy 24 tonnás kamion kell. Rengeteg vizet kell cipelnünk ahhoz, hogy a hal életben maradjon. Ez a mostani tavaszi időszakban jelentkezik igazán, hiszen ez a szezon a horgászegyesületek kiszolgálásáról szól, ezeknek a partnereknek 2,5-3 ezer tonnányi halat kell elfuvaroznunk, jelentős költségek mellett.
Pozitívumként említette a szóvivő, hogy a kormány intézkedésének követhetően megmaradt a mezőgazdasági ágazat vízdíjmentessége. Erre azért is szükség van, mert hiába esett sok csapadék a tél folyamán, az aszály veszélye már folyamatos, a rendkívüli meleg apasztja a halastavak vizét is.
Fejlesztésekre lenne szükség
Az ágazatban a hatékonyság növelésére lenne tehát szükség, amelyhez fejlesztések kellenének. Erre törekednek a haltermelők évek óta, és történtek is előrelépések ezen a téren, de sajnos az ágazat jövedelemtermelő képessége mindeddig nem tette lehetővé még a fenntartó beruházásokat sem. Lévai Ferenc ugyanakkor elmondta: pozitívum ezen a téren, hogy az ágazat a 30 ezer forintnyi hektáronkénti természetvédelmi károk enyhítéséből származó támogatás helyett a jövőben számíthat további 70 ezer forintra hektáronként – ezt kérték a döntéshozóktól.
Az ágazat előterjesztésében leírta azt is, hogy ha ez nem történik meg, akkor tovább folytatódhat az a lemorzsolódás, amely ma is érzékelhető a halászati ágazatban.
Az elöregedő gazdatársadalom, a generációváltás megoldatlansága ugyanis ezen a területen is érződik, a fiatalok pedig a fejlesztésekre képes, eredményes ágazatban szeretnének dolgozni.
