Nemcsak arra kell figyelemmel lenni, hogy a permetezett táblában milyen a kultúrnövények fenológiai állapota, hanem arra is, hogy a táblán belül található gyomok vagy a permetezett táblával szomszédos kultúrák virágoznak-e? Tóth Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szaktanácsadója a magyarnovenyorvos.hu oldalán arra is felhívta a figyelmet, hogy a levéltetvek által kiválasztott mézharmat is rendkívül vonzó a házi méhek számára.

Felmerülhet kérdésként az is, hogy milyen szabályok érvényesek a virágzó, de a méhek számára közömbös kultúrák permetezése esetén? A szakember szerint nem szabad elfeledni, hogy például a paradicsom vagy a burgonya méhek számára ugyan nem vonzó, de a vadon élő beporzók némelyike látogatja őket, ez az oka annak, hogy az említett jogszabály nem különbözteti meg az egyes növényállományokat ebből a szempontból.

További érdekesség az is, hogy az intenzíven öntözött táblák növényeinek levélfelületeire ebben az aszályban úgy tekintenek a méhek, mint egy természetes itatórendszerre, éppen ez volt az oka annak, hogy néhány évvel ezelőtt pritamin paprika helytelen permetezését követően méhmérgezés volt tapasztalható. Tóth Péter arra kérte a növényvédelmi szakirányítókat, hogy ne feledjék el, hogy az elkésett és szakszerűtlenül végrehajtott védekezésekkel nemcsak a méheket, vagy a vadon élő beporzókat károsíthatják, de az időközben a táblára betelepült hasznos élő szervezetek (katica és fátyolka egyedek) létszámát is tönkre tehetik.

A szaktanácsadó megjegyezte, hogy van még valami, amiről a fent idézett jogszabály nem tesz említést. A szakemberek megfigyelései szerint a méhekre nem jelölésköteles növényvédő szer kombinációk (és itt nem csupán az acetamiprid és tiakloprid hatóanyagoknak a tebukonazollal történő kombinációira kell gondolni), nagy hőségben 30 Celsius-fok fölött történő alkalmazása is okozhat problémát a méhészetek számára. Ennek megfelelően az OMME arra kért minden érintettet, hogy ezt figyelemben tartva végezzék munkájukat.