A fejőrobot beruházások önmagukban nem hatékonyak, de bevezetésük egyre inkább szükségszerű, mert nehezen találni munkaerőt a nem szokványos munkarend miatt. Ha már kényszer, érdemes hatékonyan bevezetni, hogy meg is térüljön.

Az elmúlt években tapasztalt hazai bérnövekedési dinamika a mezőgazdasági ágazatot is kihívások elé állította, ezen belül pedig a hazai tejhasznú tehenészeteket is. A fejéshez kapcsolódó jellemzően egyedi munkarendek miatt, az emelkedő bérköltségek mellett sem egyszerű a jelenlegi munkaerő megtartása, vagy esetleges pótlása. A külföldi munkaerő behozatala csak átmeneti és tüneti kezelése a problémának. Hosszú távon egyre inkább előtérbe kerülnek a hazai tejhasznú ágazatban is az olyan automatizációt növelő beruházások, mint például a fejőrobotok telepítése.

Az AKI Tesztüzemi Adatbázisa alapján az elmúlt években az egyre drágább munkaerőköltség - az emelkedő nyerstej átvételi árak ellenére is - rontotta a hazai tejhasznú ágazat jövedelmezőségi kilátásait, és a helyzet feltételezhetően a tavaly sem javult.

Egy fejőrobot jellemzően 50-70 állat kiszolgálására képes, ezért az ennél kisebb üzemek esetében nem, vagy csak korlátozott kihasználás mellett alkalmazható. Az ún. szabad forgalmú istállókban (az istállóban a tehenek mozgását gyakorlatilag semmi sem korlátozza) kialakított fejőrobot fejlesztésekkel az állatok mozgatására fordított munkaidő azonban akár 60%-kal is csökkenthető.

A fejőrobot technológia előnye a tejhozam emelkedése mellett többek között a fejéshez kapcsolódóan az állatokat érő stresszhatás csökkentése, és az állatállományról rendelkezésre álló széles körű adatállomány révén az egyedi takarmányozás, betegség megelőzés. Tapasztalatok alapján a fejőrobotok telepítésével napi átlagosan 3-szori fejés és átlagosan 10%-os tejhozam emelkedés reálisan elérhető.

Az új technológia azonban új kihívások elé is állítja az ágazati szereplőket: a telepítés mellett az üzemeltetés elsajátítása, a napi működés során felmerülő problémák kezelése és a működtetéséhez kapcsolódó megfelelő szakemberek megtalálása.

A fejőrobotok csak abban az esetben eredményeznek fejlődést, ha komplex technológiai átállással kerülnek bevezetésre (ideértve az állomány fejőrobotra való átállítását, az istállók és takarmányozás fejlesztését) és képesek vagyunk a széleskörű adatállományból gazdálkodási döntéseket hozni.

Átlag adatok alapján a növekvő tejhozam, a csökkenő munkaerőköltség, pontosabb takarmányozás és a komplex fejlesztéssel együtt járó egyéb költség megtakarítási lehetőségek (például szalma költség megtakarítása) mellett a fejőrobot fejlesztések 10 év alatt reálisan megtérülnek, és ez az idő vissza nem térítendő támogatással tovább csökkenthető.

Írta: Magyar Attila,Takarékbank Agrárcentrum