Szélmalomharcot vívnak a magyar borászok: ezzel évek óta sikertelenül próbálkoznak

Szélmalomharcot vívnak a magyar borászok: ezzel évek óta sikertelenül próbálkoznak

Bõle István
Évek óta szeretnék elérni a borászok, hogy a magyar helyesírás általános szabályai szerint is nagy kezdőbetűvel írják a szőlő- és borfajták nevét. Mindmáig sikertelenül. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi intézete ragaszkodik a hagyományos írásmódhoz, de - főként a szaknyelvi szövegekben - nem tartja ördögtől való véteknek a nagy kezdőbetűs írásmódot.

Sok témában van vita a hazai borágazatban, abban viszont a kézműves borászatoktól, a nagyüzemi kombinátokon keresztül, a miniszteri biztosig mindenki egyetért, hogy nagy kezdőbetű illetné meg a szőlő- és borfajták elnevezését. Az utóbbi két évtizedben többször kezdeményezték, hogy a magyar helyesírás alapszabályai ilyen értelemben változzanak meg.

Májer János badacsonyi borász, sok tudományos dolgozat szerzője, az Agrárszektornak elmondta, hogy a szerkesztőségek többszöri kérésre számos alkalommal hozzájárultak ahhoz, hogy nyomtatásban, vagy éppen internetes közlésben nagy kezdőbetűket használjon. Így történt ez például a PHD fokozat megszerzéséhez készített tanulmányának közzétételekor is.

A nagybetű párti borászok sikerként könyvelik el, hogy már évek óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által összeállított Nemzeti Fajtajegyzékben a kívánságuknak megfelelően szerepel a különböző fajták felsorolása. Ugyancsak nagy kezdő betűvel szerepelnek a borfajták abban a termékleírás gyűjteményben, amelyet az Európai Unió számára készített a magyar agrárirányítás. (Ez bárki számára hozzáférhető a https://boraszat.kormany.hu internetes címen.)

Forrás: MTI Fotó: Domaniczky Tivadar

Az Agrárszektor megkereste a témában az MTA Nyelvtudományi Intézetét is. Dr. Ludányi Zsófia tudományos munkatárs összefoglalta portálunknak a nyelvi tanácsadó szolgálat aktuális álláspontját. Mint mondta, a szőlőfajta nevek írásmódjára az általános, köznyelvi helyesírási szabályok vonatkoznak, amelyeket az akadémiai helyesírási szabályzat 12. kiadása tartalmaz. A szőlőfajták nevei többnyire köznevek, ezért kis kezdőbetűvel írandók: chardonnay, tramini, pinot noir, rajnai rizling, szürkebarát. Lehet köztük tulajdonnév, például az Irsai Olivér, amely a tulajdonnevek helyesírása szerint nagy kezdőbetűvel írandó (személynév). Illetve léteznek tulajdonnevet is tartalmazó szőlőfajták, például Cegléd szépe, ezekben az esetekben csak a tulajdonnévi tagot kell nagy kezdőbetűvel írni. Az általános célú, tágabb közönségnek szóló szövegekben az akadémiai helyesírási normának megfelelő kisbetűs írásmódot javasoljuk. Feliraton (borcímkén), kiemelt helyzetben azonban nagy kezdőbetűvel írjuk az első tagot. 

Noha nem szerencsés a köznyelvi és a szaknyelvi/csoportnyelvi írásmód szétválasztása, de ha borászok inkább a saját szaknyelvi íráshagyományaikat szeretnék érvényesíteni a gyakorlatban, természetesen megtehetik (főként szaknyelvi, szűkebb közönségnek szóló szövegekben), hiszen az akadémiai helyesírási norma nem kötelező érvényű, inkább csak erős közmegegyezésen alapuló ajánlás. Nekünk azonban - megértve természetesen a hagyományokat, írásszokásokat - a normatív, a köznyelvi nyelvhasználatra nézve mégiscsak a helyesírási szabályzat logikája és szellemisége alapján kell mérlegelnünk a kérdéses nyelvi formák írásmódját

 - tudtuk meg az MTA tudományos munkatársától. 

A borászoknak van azonban még egy érve a nagy kezdőbetűs írásmód mellett. Állításuk szerint a magyaron kívül, minden más nyelv helyesírásában a szőlő- és borfajták nevét nagy kezdőbetűvel írják.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?