Generációváltás az agráriumban
Egyik bejegyzésünkben, melyben finanszírozási témában érintettük az agrárvállalkozások egyediségét ebben megállapítottuk, hogy "Az agrárvállalkozások tulajdonosai tipikusan nem pénzügyi befektetők, hanem több évtizedes agrárszakmai, termelési tapasztalattal rendelkező gazdálkodók".
Agrárfinanszírozás nyelve: Miért a mezőgazdaság működik az egyik legalacsonyabb csődrátával?
Mind a hazai, mind a külföldi szakirodalom sokféleképpen határozza meg a családi vállalkozás fogalmát. Hazai viszonyokban leginkább helytálló definíciót a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének alapszabálya adja: "Közvetlenül, vagy közvetve egy vagy több, egymással közeli hozzátartozói viszonyban álló természetes személy többségi befolyással rendelkezik a gazdálkodó szervezetben, részt vesz annak irányításában, mindezeken felül feladatai vannak a vállalkozás munkaszervezésében, illetőleg munkavégzésében, és ezen feladatok ellátásában még legalább egy, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozó is részt vesz. A vállalkozás céljai között pedig szerepel a vagyon, a felgyülemlett tapasztalat, a megszerzett javak generációk közötti átadása, vagy átadásának szándéka" (CSVOE 2017, 7. old). Hiba lenne azonban a családi vállalkozásokat automatikusan a kisvállalatokkal azonosítani. Számos tőzsdén jegyzett nemzetközi cég is family business formában működik, pl.: Wal-Mart, BMW, Citroën de még a Samsung is megfelel fenti definíciónak. Utóbbiakban alapvetően közvetett családi döntéshozókról beszélhetünk, zömmel csak a tulajdonlást sorolhatjuk hozzájuk. Azon vállalkozási forma, amely véleményünk szerint az agrárvállalkozások sikerét adja az, ahol a döntéshozó/menedzser is közvetlen hozzátartozó.
Az agrárium legfontosabb erőforrása a termőföld. Kisebb hányadtól eltekintve a magyar termőföld magántulajdonban van. Tehát a legmeghatározóbb "termelőeszköz", amelyre az agrárvállalkozások zömének tevékenysége alapul, nem a vállalkozási-, hanem a családi vagyon képez. Ergo, a vállalkozás tevékenysége során a családi értékekkel termel, azaz itt láthatunk egy extra elköteleződést az iránt, hogy minél hatékonyabban használjuk fel az erőforrásokat. A következő, véleményem szerint leginkább meghatározó erőssége a family business vállalkozási formának az agrárium területén az a generációkon átívelő gondolkodás. Tudjuk, a generációváltás folyamata nehézkes, és több esetben kudarccal végződik, ám a legsikeresebb hazai családi vállalkozások is már akár az ötödik-hatodik átadáson is túl vannak. Élelmiszerre (ilyen vagy olyan formában) mindig szükség lesz, sőt egyre inkább nő az élelmiszer fogyasztás a világon. Tehát a profitmaximalizálás mellett, egy élelmiszert- vagy élelmiszer alapanyagot előállító családi vállalkozásokra plusz felelősség is hárul, hogy tevékenységét legjobb tudása szerint, és hosszú évekre meghatározott stratégia mentén folytassa - a helyes generációs stratégia a családi vállalkozásoknál ezt elősegíti!
S miért gondolhatjuk azt, hogy az agrárium motorja, s sikere a családi vállalkozási formára van alapozva? A leginkább válságálló ágazat az élelmiszeripar. Amellett, hogy válságok alatt kissé fel is értékelődik az élelmiszerfogyasztás. A válságállóság a jellemző vállalkozási formában is keresendő. Ugyanis ahol a tulajdonlás-menedzsment családi kézben van, ott a reakcióidő rendkívül gyors egy megváltozott helyzetre, ez lehet többet között a kulcsa a helyes válságkezelési stratégiának. Jómagam is voltam alkalmazottja egy klasszikus családi vállalkozásnak, volt szerencsém belülről tapasztalni azt, hogy zajlik az élet egy ilyen cégben. A fentieken túl azonban egy, a szakirodalom és sajtó által nem taglalt tényezőt emelnék ki: lehet akármekkora az adott szervezet, a tulajdonos-menedzser a vállalkozás szervezetének kialakításakor a családi értékekben való gondolkodást kiterjeszti a szervezet egészére. Ide értendő - többet között - az elköteleződés a vállalkozás iránt. Ez lehet az oka annak, hogy jellemzően alacsony a fluktuáció a családi vállalkozásoknál, s ezért lehet a magyar agrárium sikerének egyik kulcsa a family businessben való termelés.
Felhasznált források:
Konczosné Szombathelyi Márta - Kézai Petra: Családi vállalkozások - generációk és dilemmák (2018)
Csákné Filep Judit-Kása Richárd-Radácsi László: Családi vállalkozások definíciós operacionalizálása és hazai arányuk becslése a kkv-szektoron belül (2019)
https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/deloitterol/articles/csaladi-vallalkozasok.html
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
