Mi köze az öntözésnek a GDP-hez?

Az Európai Unió országaihoz képest alacsony öntözöttségi mutatók miatt a hazai agrárium kibocsátása jelentős ingadozással bír. Mivel a szántóföldi ágazat súlya a hazai agráriumban viszonylag magas, ez a hatás meglehetősen erősen megjelenik az agrárium összkibocsátásában is. A hazai mezőgazdasági hozzáadott érték volatilitása Európai Uniós összevetésben a legmagasabb, 18% feletti. Ennek oka az, hogy a növénytermesztés az időjárás változékonyságának leginkább kitett része az agráriumnak, ami a terméseredmények alakulásának magas változékonyságához vezet. Belátható, hogy többek között az öntözési rendszer kiterjesztése és fejlesztése is hozzájárul a GDP növekedés változékonyságának csökkentéséhez, ezáltal az ágazat termelékenységének javításához.

"Minden idők legszárazabb tavasza" már rendszeresen éppen az idei évi. Közel 300 ezer hektárt ér aszálykár évente. Napjainkban a szántóterületek alig két százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. A minisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék. A kormány évi 17 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő tíz évben.

A NAK a magyarországi termelőket segítve elkészítette az "Öntözést támogató hazai és uniós ösztönzők - az öntözési közösség tükrében" című útmutatót. A kiadvány egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, továbbá bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket, az uniós forráslehetőségeket, illetve a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) által elkészítendő környezeti körzeti terveket, amelyek kiváltják a szakhatósági engedélyeket.

Milyen teendőkkel jár a projekt?

A hazánkban egyelőre nem gyakori öntözésfejlesztési projekt tető alá hozatala. A ennek megalkotása, a jogalkotó legjobb szándéka ellenére sem lesz egyszerű és olcsó. A fajlagos költségek redukálásával indokolt öntözési közösségek alakítása, elismertetése, tervező és kivitelező cégek pályáztatása, számos víz- és ingatlanügyi hatósági beadvány gyártásán kívül szükség lesz "az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói kárenyhítő kötelezettségeiről való megállapodás" létrehozására, azaz az öntözési szolgalom nyomvonaláról történő megegyezésre és a szolgalom keletkezésére tekintettel fizetendő kártalanítás kötelezettség meghatározására is. Nem utolsó sorban a kész létesítmény karbantartásának megosztásáról is rendelkezni kell.

Összefoglalva: az eddigi állapothoz képest adott már a létesítés gyakorlatának meghatározása, jogi szabályozása és a szükséges forrás egy része. Véleményünk szerint a merész pionírok küzdelme a későbbiekben a szabályok további egyszerűsödéséhez vezet majd.

Írta: dr. Hoóz András - Takarékbank Agrárcentrum