A német vágóhídi árak azóta is esnek a, és általuk az EU legtöbb országában a sertés árak, amelyek jellemzően a német piachoz igazodnak. Németországban a világ egyik legnagyobb exportőre Spanyolországgal és az Egyesült Államokkal közel holtversenyben. Heti 1 millió disznót vágnak és ebből 30% az export aránya, ezen belül pedig 40% az EU-n kívüli harmadik országokba, elsősorban Kínába irányul.
Az EU piacain egyik pillanatról a másikra heti 9000 tonna túlkínálat jelent meg, ami nagyjából 110 ezer vágósertésnek felel meg.
Ezt a kínálati nyomást nem tudja kiegyenlíteni az EU többi exportőre, még Spanyolország sem, ugyanis nem áll rendelkezésre szabad hűtő kapacitás. Erről a logisztikai szűk keresztmetszetről az idei év elején megjelent Agrárláz 2020 kiadvány is ír.
Amikor az ASP drasztikusan lecsökkentette a kínai sertés állományt, globális keresleti sokk söpört végig a világon, megemelve a sertés árakat, és közben az EU-ban megdrágult minden hűtő kapacitás is, mert amit lehetett, a sertés láncok igénybe vettek. Ezen magas kapacitáskihasználtságnál jelent ellenkező irányú, méretes negatív keresleti sokkot a német-kínai export leállása.
Ezt a jelentős, és remélhetőleg átmeneti sokkot nem lehet másképp érdemben csökkenteni, csak ha sikerül regionalizációs megállapodást kötni Kínával, és újraindítani feléjük a német exportot. A megállapodási reményeket erősíti, hogy Kínában még mindig jelentős a hiány és ezáltal a kereslet is a sertés termékek iránt. Ugyanakkor az ottani ASP utáni hízó állomány újratelepítéseket bizonyosan nem szeretnék kockáztatni, mert a fagyasztás önmagában nem pusztítja el a vírust a nyers állati termékekben.
Írta: Antal Áron és Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
Jelen cikk forrása: www.pig333.com
