Zavar az erőben - 2020 után is a globális élelmiszerellátási láncok mentén

Zavar az erőben - 2020 után is a globális élelmiszerellátási láncok mentén

Takarék Agrár24
Az állatbetegségek kapcsán nem kell magyarázni, hogy milyen fontos a megelőzés, felkészülés, mert mind az Afrikai Sertéspestis, mind pedig a Madárinfluenza hatása velünk él, és így lesz ez az elkövetkező években is. Az élelmiszerellátási láncok biztonságára is érdemes hasonló módon, előre tervezve készülnünk, ugyanis sok olyan esemény volt 2020-ban, amely rávilágított a sérülékenységükre. A mai blogbejegyzésben néhány szemléltető példát gyűjtöttünk össze világszinten, és a jövőre vonatkozóan első körben levonható tapasztalatokat, megelőzési célú teendőket.

A hazai piacon talán kevésbé érezhető, de az Egyesült Államok egy részén, márciusban fetasajt hiány állt elő egy hirtelen keresleti sokk miatt, amit egy feta sajttal könnyen elkészíthető tésztaétel recept Tik-tok-on is felkapott videója okozott. Manapság már a közösségi médiát is érdemes figyelni az élelmiszer előállítóknak, és kereskedőknek, ha nem akarnak váratlan áruhiánnyal szembesülni, amit akár egy vírusszerűen terjedő, népszerű recept is kiválthat.

A régi szép idők, amikor még elegendő volt termelni, például disznót hízlalni és tervezhető volt az értékesítés - szabvány-szerződések mentén -, lassan a múlté válnak. Az új világban az ellátási lánc sokkok bárhonnan jöhetnek. Ilyen volt amikor az Egyesült Államokban és Németországban is nagy sertés vágóhidakat kellett leállítani a COVID-19 pandémia munkaerőt érintő hatása miatt. Csak az Egyesült Államokban több millió dollár kár keletkezett a sertés ellátási láncokban, és talán először kellett tömegesen eutanáziával megsemmisíteni állatokat, szerencsésen nem az előzetesen becsült akár 10 milliós létszámban.

A sertés termékpálya mentén sokan csak a takarmánytól a hízlalásig, a hízlalástól a vágóhídig, és a vágóhídtól a tányérig gondolkodnak, de a teljes lánchoz sok kritikus és sérülékeny ellátású input kapcsolódik. Magán a sertés telepen üzemanyag, földgáz, villany, víz, internet és telefon, épület és gépalkatrészek is kellenek a napi működéshez. Mindezek kapcsán termelői szinten érdemes átgondolni, hogy milyen biztonsági készlet/tartalék kell ahhoz, hogy akár hetekre ne kerüljön veszélybe a termelés folytonossága egy kritikus alkatrész átmeneti hiánya miatt, vagy ahogy a pandémia közben itthon is sokan tapasztalták egyes állat gyógyszerek, vakcinák, vitaminok hiánya miatt. Ezen biztonsági tartalék nem csak saját forrásból, hanem a Takarékbank Agrárcentrum segítségével is finanszírozható, akár a terület alapú támogatások előfinanszírozása révén.

Az állatartóknak szintén fejtörést okoznak az emelkedő gabona árak, amely mögött, ahogy korábban is írtuk, elsősorban Kína egyik évről másikra megugró, rendkívüli import étvágya áll. Ha az inputok szűkössége a kérdés az egyes termelési láncok mentén, akkor jó kérdés az, hogy a 2020-as kiemelkedő gabona exportnak, mekkora böjtje lesz 2021-ben a hazai állattartók jövedelmezősége és kibocsátása terén.

Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?