Hogyan tudjuk ezt megvalósítani? Először is, méréssel és adatalapú döntéshozatallal. Enélkül nem fogjuk tudni, hogy melyik táblán mennyi az elért eredményünk, esetleg a vetésszerkezet módosításával tudnánk-e rajta javítani. További kérdés még, hogy mennyiért termelünk meg egy liter tejet, vagy élelmiszeripari vállalkozás esetén melyik termékünkön mennyi a profit, mi az a munkafolyamat, ahol "elcsorog" az eredmény, mennyit veszítünk a nem optimális logisztikán? Ha a jelenlegi helyzetünkkel nem vagyunk tűpontosan tisztában, nem fogjuk tudni megbízhatóan értékelni beruházásainkat sem. Másodszor, ne hagyjuk, hogy a beruházásunk megtérülése "elbújjon" a meglévő tevékenység mögé, tehát legyenek meg azok a számszerűsíthető tényezők, amelyek alapján a beruházás megtérülése valószínűsíthető. Végül, fontos a visszamérés is: jól számoltunk-e a beruházásunk tervezésekor, hozta-e az elvárt számokat, ha nem akkor mi volt ennek az oka, milyen tanulságot tudunk levonni a következő alkalomra?

Ezek az elvek szépek és jók, de meg tudjuk-e csinálni minden beruházásnál, egyáltalán hogyan csoportosíthatjuk a beruházásokat ebből a szempontból?

1.) Közvetlen, számszerűsíthető, azonnali eredményt hozó beruházások: ilyen például egy tároló beruházás, ahol bértárolási díjat tudunk kiváltani, vagy a telephelyünk kapuján már régóta dörömbölő környező gazdáknak tudunk akár holnaptól tárolási szolgáltatást nyújtani. Ezeknél különböző tapasztalati adatokból, ágazati statisztikákból, vagy a szomszéd termelővel beszélgetve viszonylag jól felmérhetőek a várható bevételek és kiadások.

2.) Vannak olyan beruházási döntések, ahol lényegében egy üzleti lehetőséget vásárolunk, aminek pontos tartalmáról, sok esetben egyáltalán nem, a megvalósításáról is csak egy későbbi időpontban fogunk dönteni. Ilyen lehet például, ha a broiler nevelő telepünk melletti üres telek eladóvá válik, és bár egyelőre még csak homályos elképzeléseink vannak arról, hogy a következő 3-4 évben milyen irányokba szeretnénk fejleszteni (csináljuk meg végre a telepi korszerűsítést és beruházzunk egy takarmánykeverőre, vagy inkább a telepi kapacitást bővítsük tovább), de mi komolyan elgondolkodunk a megvásárlásán. A konkrét üzleti döntést pár év múlva, az adott piaci környezetben fogjuk meghozni, így az aktuális döntéshez, nevezetesen a telek megvásárlásához kapcsolódó hozamokat jelen időpontban sokkal nehezebb számszerűsíteni és a megtérülését értékelni.

3.) Végül van az a típusú beruházás, amit valamilyen, a pénznél magasabb érték motivál - például tudom, hogy a hektárját 4-5 millió forintért megvásárolt 40 aranykoronás termőföld nekem már az életben közvetlenül megtérülni nem fog, de mindennél többet ér, hogy majd az utódaimra hagyhatom.

Fontos, hogy tisztában legyünk, éppen melyik típusú beruházásról beszélünk és ehhez igazítsuk - magunkban, a kockás papíron, az excel táblában vagy a tanácsadónak adott megbízás során - az elvárt megtérülési számításokat.

Írta: Fazakas Péter - Takarékbank Agrárcentrum