A báránytartás hosszú hagyományokra tekint vissza Magyarországon. Az országban kedvező természeti adottságok és tradicionális gazdálkodási módszerek alkalmazása révén fontos mezőgazdasági ágazattá vált. Hazai tartásban többféle tenyészállat-fajtát tartanak a gazdálkodók, amelyek a különböző természeti és földrajzi adottságokhoz megfelelően alkalmazkodtak a nemzedékek során. Hazai körökben a legelterjedtebb fajták a merinó és a charollais, de nagy népszerűségnek örvend a racka is.

A báránytartás Magyarországon általában extenzív módon történik: a bárányokat legelőn tartják és a legnagyobb részüket természetes takarmányozással nevelik. Az extenzív juhtenyésztéssel szemben ma már viszont működnek intenzív tartástechnológiák is, általában azokon a területeken, ahol még a juh számára sincs megfelelő mennyiségű és minőségű legelő. Magyarországon is szűkül az az élettér, amely megfelelő legelőhátteret biztosít a juhászat számára.

Bár a koronavírus rányomta a bélyegét erre az ágazatra is, mégis rendkívül nagy az igény a magyar húspiacon a bárány- és birkahúsra. Az elmúlt években a magyar bárányhús egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, mind a hazai, mind pedig az exportpiacon. A minőségi bárányhúsra irányuló kereslet növekedése pedig arra ösztönözte a termelőket, hogy fejlesszék a tenyésztési és takarmányozási módszereket, valamint a feldolgozási és értékesítési folyamatokat. Több gazdálkodó is úgy gondolja érdemes folytatni, állományt bővíteni vagy akár újként belefogni. Összességében elmondható, hogy Magyarországon ez egy fontos mezőgazdasági ágazat, amely hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez és a hagyományos élelmiszerek megőrzéséhez. A báránytartásban rejlő lehetőségek és a magas minőségű bárányhús iránti kereslet további fejlődést és növekedést jósol a jövőben.

Hol bégetnek a magyar exportbárányok?

A bárányexport az elmúlt években növekedést mutatott, ugyanis a magyar bárányhús egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nemzetközi piacokon és egyre több országba exportálják. Hazánk főként az Európai Unió tagországaira koncentrál, így Németországba, Ausztriába, Olaszországba és Franciaországba történik a fő export; emellett Magyarország bárányhúst exportál az Európán kívüli piacokra is, például Ázsiába és a Közel-Keletre. A magyar bárányhúsnak jó hírneve van a minőség és az íz tekintetében, ami segít a külföldi piacokon való versenyben.

A magyar élőbárány-export mennyiségben 15 százalékkal, 4 ezer tonnára csökkent az idei első hat hónapban, a magasabb árak miatt viszont értéke 6 százalékkal, 7 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest - olvasható a KSH oldalán. Az export növekedésének egyik oka az, hogy a magyar bárányhús megfelel a nemzetközi minőségi és biztonsági előírásoknak. A magyar bárányokat extenzív módon tenyésztik, és természetes takarmányozáson tartják őket, ez a gyakorlat eredményezi a jó minőségű és ízletes húst. Fontos megjegyezni, hogy a bárányexport mennyisége és volumene változó lehet és függ a kereslet alakulásától, a gazdasági és piaci tényezőktől. Az exportpiacokon való sikeres jelenlét folyamatos fejlesztéseket és a minőség fenntartását igényli a magyar báránytartóktól és kereskedőktől.

Bárányárak alakulása az EU-ban

A nehéz bárány átlagára az EU-ban a 2023. március 12-vel végződő 10. héten 709,8 euró/100 kg vt. (vt. = vágott testtömeg), a könnyű bárány átlagára pedig 690,0 euró/100 kg vt. volt. A 10. héten a nehéz bárányárak 1,1%-kal, a könnyű bárányárak pedig 1,0%-kal voltak magasabbak az egy hónappal korábban rögzített értékekhez viszonyítva. Az előző év hasonló időszakában rögzített értéket a nehéz bárány árak 1,2%-kal, a könnyű bárány árak pedig 6,5%-kal haladták meg – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az inflációs nyomás továbbra is befolyásolja a bárányhús iránti keresletet a legfontosabb export és a belföldi piacokon egyaránt, különösen a nagyobb súlyú bárányok és az értékesebb húsrészek iránti kereslet a gyengébb.

Sok örömmel jár az állattartás - Fülöpszálláson négyes ikerbárányok jöttek világra

Az állattartás minden nehézsége ellenére sokszor nagy örömmel is meg tudja lepni a gazdálkodót. Így történt ez a napokban is, ugyanis négyes ikerbárányok láttak napvilágot egy Kecskeméthez közeli faluban, Fülöpszálláson. A ritka esemény híre gyorsan elterjedt a környéken, a gazdálkodó pedig szívesen mesélt a történtekről.

A juh alapvetően egyet ellő állat, de a magyar merinó fajtára jellemző, hogy iker bárányokat ellik. Ritkán előfordul a hármas iker bárány születése, de a négyes ikerellés kivételesnek mondható

- árulta el Tóth Imre, a fülöpszállási juhtartó. A pár napja született bárányoknak már gazdájuk is van a faluban, ugyanis ennyit nem tud felnevelni egy anyajuh.

A gazdaságban már 180%-os az ellési arány, de szerencsére nem is nagyon volt még olyan évük a gazdálkodóknak, hogy panaszkodjanak. A szabadtartás, a friss legelők és az optimális elletés mindig meghozza gyümölcsét. Míg sokan két évente háromszor elletnek, Imre gazdaságában az évi egy van bevezetve. Elárulta, ő nagy gondossággal és figyelemmel tartja állatait, és nem szeretné kihasználni az anyákat az intenzív elletéssel. Ennek köszönhetően szinte minden anyajuh ikreket hoz a világra.

Fotók forrása: Tóth Enikő