A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben, ilyen gazdasági körülmények között, ilyen természeti kihívások és társadalmi elvárások mellett sikeresnek lenni fantasztikus teljesítmény. Nagy István a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián adott interjújában kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az agrárium szereplőinek életét is befolyásolta, nem beszélve az egyéb kihívásokról, mint például az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a pánikvásárlások és a fogyasztói szokások megváltozása. Ezek ellenére a magyar agrárium egy nagyon stabil, növekvő szintet tud mutatni.

2021-2022 a két átmeneti év - mutatott rá agrárminiszter, kiemelve annak fontosságát, hogy meg tudják teremteni a gazdasági, versenyképességi és a fenntarthatósági feltételeket. Nagy István elmondta, hogy komoly uniós társadalmi elvárás a teremtett világ minőségének megőrzése, javítása. Éppen ezért különösen jelentős kritérium, hogy a versenyképesség nem mehet a gazdaságosság rovására. A tárcavezető kiemelte, hogy szövetségesként kell kezelni a gazdatársadalmat Kelet-Európában. És azok a támogatási lehetőségek, az a kompromisszum, amit sikerült megkötni az Európai Bizottsággal, biztosítja azt, hogy a magyar gazdák versenyképesen, és a környezet iránti legnagyobb felelősségvállalással tudjanak gazdálkodni az elkövetkező években.

Nagy István beszélt arról a kormányzati döntésről is, amely a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális szintre, 80 százalékra emelte. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy 3-szor több forrás jut vidékfejlesztésre, mint az elmúlt 7 esztendőben, összesen 4265 milliárd forint. Ez lesz a magyar mezőgazdaság megújulásának sarokköve.

- emelte ki Nagy István.

Az elmúlt időszak eredményeit illetően a tárcavezető elmondta, hogy 25 százalékban határozták meg az eco-scheme mértékét, döntöttek a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatási lehetőségéről, és sikerült az Európai Bizottsággal egy, a versenyképességet és fenntarthatóságot is egyensúlyba hozó egyezséget kötni. Nagy István jelezte, hogy most a belső arányokon kell dolgozni, azokat kell tartalommal feltölteni. Ilyen nagy kérdés például, hogy az eco-scheme elemekbe mik fognak beleszámítani, miket fognak jóvá hagyni? A tárcavezető elmondta, hogy az I. pillérben nem 25%-os, hanem csak 15 százalékos zöldítést szeretnének, a II. pillér kapcsán pedig annak elérése a cél, hogy a beruházások által lehessen támogatni az I. pillér kiegészítését. De erről még folynak a tárgyalások.

Nagy István hangsúlyozta, hogy úgy szeretnék felosztani ezeket a forrásokat, hogy a következő időszaknak az ágazat minden szereplője a nyertese legyen. Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a magyar agráriumnak van egy történelmi lemaradása, ugyanis a rendszerváltáskor, a feldolgozó- és konzervipar privatizálása után a vásárlók nem fejlesztettek, hanem bezárták ezeket a cégeket, ezzel pedig az alapanyag-termelő, nyersanyag-előállító szintre nyomták vissza a magyar mezőgazdaságot. A tárcavezető rámutatott, hogy ebben jó volt az ország, de amikor megvizsgálták, hogy egy hektárra számított jövedelemszerző-képességben a magyarok a többi európai országnak csak 53 százalékát hozzák. Az agrárminiszter aláhúzta, hogy a következő 7 évben ezt a lemaradást kell ledolgoznia a magyar mezőgazdaságnak.

- jelentette ki Nagy István.

A Magyarország által 2021. december 30-án az Európai Bizottságnak benyújtott stratégiai tervben ki van mondva, hogy "Magyarország számszerű célul tűzte ki, hogy 2020 és 2030 között a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó hozzáadott értéke változatlan áron 53 százalékkal, az élelmiszeripar egy alkalmazottra jutó változatlan áron számolt hozzáadott értéke 20 százalékkal, az agrártermékek exportjának értéke 57 százalékkal növekedjen."

Címlapkép forrása: Portfolio