Az ágazati elemzéseink egyik fontos része volt, hogy összegyűjtöttük a főbb termelési mutatókat, a jó, átlagos, átlag alatti termelési színvonalat jelentő értékeket, melyek a vállalkozások jövedelmezőségét leginkább meghatározzák. Agrár adatlapunk (2020 augusztus 22-i írásunkban bemutattuk) ezekre a mutatókra (átlagtermés, fajlagos takarmány felhasználás, kocaforgó, elhullás, éves tejtermelés, stb) kérdez rá. Azt tapasztaltuk, hogy ezen adatok nem mindig állnak rendelkezésre a vállalkozásoknál, leginkább a kisebb üzemméretű, egyszeres könyvvitelt vezetőknél, valamint bizonyos ágazatok esetében sem. Pedig nagyon hasznos tud lenni.
Azokban az ágazatokban, ahol feldolgozó üzemek, integrátorok erős befolyást gyakorolnak a termelésre, nagyobb a gazdaságos üzemméret, ütemezik a felvásárlást, ezek, a termelés színvonalát meghatározó mutatók beépültek az elszámolásba. Ezt láthatjuk a sertés és baromfi ágazatban, ahol a fajlagos takarmány felhasználás, elhullás, leadott átlagsúly képezi az árbevétel elszámolását, és prémium is jár, ha a kitűzött célt teljesítik.
Húsmarha ágazatban viszont ennek ellenkezőjét tapasztaltuk, országosan jellemző termelési mutatók, fajtánkénti adatok alig állnak rendelkezésre. Kevés gazdaságban történik adatgyűjtés a takarmányfelhasználásra, hízlalási adatokra, ezt még a kis üzemméret is erősíti. Pedig egyre többen fogalmazzák meg (Fajta Egyesületek, Agrárminisztérium), hogy a mennyiségi húsmarha tenyésztést fel kell váltania a minőségi marhahústermelésnek, ehhez pedig a termelés hatékonyságát kell növelni. Ennek megvalósításához a szakértelem mellett mérések, adatok, értékelések szükségesek.
Minden ágazatban számos technológia létezik a mérésre, adatgyűjtésre, akár high-tech eszközök is. Ilyen például a számítógép vezérelt takarmányadagoló, telefonnal mérlegelő szoftver, stb., melyek költségeit a kisebb gazdaságok nem tudják kigazdálkodni.
Mérlegekkel már rendelkeznek a gazdaságok. Indulásként az is elegendő, ha a takarmány felhasználást heti, napi szinten feljegyzik, esetleg mellette időjárási adatokat is rögzítenek. Ezekből több év alatt már a saját gazdaságra jellemző adatbázissal rendelkezhetnek. Ezek alapján lehet a takarmányösszetételen változtatni, ha például hidegebb a tél, vagy ha a szárazabb időjárás esetén legeltetés mellett hamarabb kell elkezdeni a takarmányozást. Ezek segítségével tervezhetőbbé válik a gazdálkodás, a likviditás, és nem utolsósorban az adott évi jövedelem is.
Írta: Sándor Gáborné - Takarékbank Agrárcentrum