2019-ben Magyarországon 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, ami több mint 2,5-szeres növekedés 2015-höz képest. Nemzetközi szinten ugyanakkor a mezőgazdasági termelés arányában még mindig elég visszafogott a teljesítményünk. A 2019-es hatalmas ugrással is csak 5,7 százalék (2018-ban 3,9 százalék, 2015-ben pedig 2,4 százalék), miközben az Európai Unióban ez már a megelőző évek átlagában is elérte a 7-7,5 százalékot. Az Európai Unión belül Ausztriában a legelterjedtebb az ökológiai gazdálkodás. Ott a teljes mezőgazdasági terület közel negyedét teszi ki, de Észtországban és Svédországban is 20 százalék feletti az arány.

Ezt a növekedést aligha indukálja a belső fogyasztás, az igények növekedése. Hacsak abból indulunk ki, hogy szakmai szervezetek is úgy fogalmaznak, hogy: "a hazai ökológiai gazdálkodás mögül gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a belföldi felvevőpiac, a biotermékek piaci részesedése nem éri el a 0,5%-ot sem. Tekintettel arra, hogy a biotermékek fogyasztása erősen jövedelemfüggő valószínűsíthető, hogy a belpiac hiányával tartósan számolnunk kell." Mindazonáltal a biotermékek fogyasztásának dinamikája egyértelműen és töretlenül növekszik egész Európában. Az elmúlt másfél évtizedben több, mint duplájára nőtt a biotermékek egy főre jutó fogyasztása, ami folyamatos bővülést mutat. Ugyanakkor a hazai biotermelés zömét (80-85%-ban) még mindig a nyersanyagelőállítás teszi ki, melyet külföldön dolgoznak fel és alakítanak nagy hozzáadott értékű termékké.

Mindezek ellenére a Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére meghaladta a 300 ezer hektárt és ahogy fent már említésre került, a biogazdálkodással foglalkozó termelők száma is dinamikusan növekszik. A hazai csekély fogyasztás és alapanyagtermelésünk tükrében ez meglehetően szembeötlő adat, még ha az európai piaci bővülés lehetőségei adottak is lennének egy megfelelő infrastruktúra létrehozásával.

Véleményem szerint ennek a növekedésnek hazai viszonylatban - hazánkban nem jellemző a civil szervezetek oldaláról jövő társadalmi nyomás - a támogatáspolitika a legfőbb kiváltó oka. Ez azért lehet, mert az átállás és a fenntartás időszakára a támogatási összegek jóval meghaladják a konvencionális gazdálkodás támogatási szintjét. Ez átállástól és fenntartástól, valamint fajtól függően meghaladhatja akár az 1000 vagy 800 eurót (gyümölcs ültetvény) hektáronként. Ez pedig igen csábító a hazai termelők számára is.

Ez a kedvező támogatási környezet a jövőben is valószínűleg folytatódik, és még nagyobb ösztönzőkkel próbálja majd az Európai Unió a termelőket egy környezeti és társadalmi szempontból is "elfogadhatóbb" kíméletesebb és környezetközelibb gazdálkodásra ösztönözni. Jól kivehető mindez az Európai Unió vállalásaiból, ezen keresztül pedig Közös Agrárpolitika célkitűzéseiből.

Ezt tükrözi az EU ambiciózus zöld megállapodása (Green Deal) is, hogy Európa 2050-ig az első klímasemleges kontinens legyen. Melynek részeként a "Termelőtől a fogyasztóig" stratégia (Farm to Fork) a fenntartható élelmiszertermelési rendszerek kialakítását, és a környezeti, éghajlati lábnyomának csökkentését szorgalmazza. Ennek keretében 2030-ra az EU mezőgazdasági földterületeinek legalább 25 százalékát ökológiai gazdálkodás keretében kell megművelni. Így, ezekről a mezőgazdasági területekről pedig fenntartható módon előállított, magas hozzáadott értékű termékek kerülnek a - nagyrészt fejlett országok béli - fogyasztók kosarába.

Ahogy a fenti néhány adatból is láthatjuk, az ökológiai termelés jelenlegi és jövőbeni kiemelt támogatására igen nagy hangsúlyt fektet az Európai Unió, melyet a jövőben várhatóan még erősebb ösztönzőkkel is fog támogatni, tekintettel az ambiciózus vállalásokra. Mindazonáltal a szervezettség fokának növelése, a hazai feldolgozás fejlesztése és egyben a felvevőpiacok biztosítása a mi kezünkben van. Ezt az adódó kedvező helyzetet kellene kihasználni kapacitásaink megfelelő kihasználására. A növekedéshez tér van, de a konkurencia is éber.

Források: http://www.ksh.hu/, https://www.biokontroll.hu/, https://www.nak.hu/, www.fibl.org 

Írta: Dózsa Gergely - Takarékbank Agrárcentrum